Gyermekkorom karácsonyai jutottak eszembe, amikor egy kászonimpéri portán hagyományos, fondantból készült szaloncukoröntésen vehettem részt. Évekkel ezelőtt a pult alatt beszerzett színes szaloncukorfigurákat egyik évről a másikra őrizgettük, s csak akkor kóstolhattuk meg, ha véletlenül valamelyik eltörött. Émelyítően édes volt az íze, mégis az egyik legizgalmasabb karácsonyi csemegének számított.
2021. december 24., 11:442021. december 24., 11:44
Anya és lánya. Összedolgoznak
Fotó: Veres Nándor
Gyermekkorom karácsonyai jutottak eszembe, amikor egy kászonimpéri portán hagyományos, fondantból készült szaloncukoröntésen vehettem részt. Évekkel ezelőtt a pult alatt beszerzett színes szaloncukorfigurákat egyik évről a másikra őrizgettük, s csak akkor kóstolhattuk meg, ha véletlenül valamelyik eltörött. Émelyítően édes volt az íze, mégis az egyik legizgalmasabb karácsonyi csemegének számított.
2021. december 24., 11:442021. december 24., 11:44
Anya és lánya. Összedolgoznak
Fotó: Veres Nándor
A kászonimpéri Váncsa Rozália tizenhat éves volt, amikor egy kézdivásárhelyi cukrászlaborban kezdett dolgozni, és huszonnégy éves koráig, amíg férjhez nem ment, nem is váltott munkát. Ám amint megszületett első gyermeke, elkezdte a laborban tanultakat kamatoztatni odahaza. Amellett, hogy tortákat, süteményeket süt, szaloncukrok készítésébe is fogott, a kis cukorfiguráknak pedig évről évre egyre nagyobb a sikere. A ma 56 éves asszonyt a szaloncukoröntésben ma már középső lánya segíti, aki szeretné ellesni édesanyjától a szakma csínját-bínját.
„A cukorból vízzel fondantot főzök, ezt addig kell főzni, amíg jól be nem sűrűsödik a massza, utána töltök hozzá ecetet, hogy ne »dögöljön le«, ne cukrosodjon meg.
Hideg vízbe mártott kézzel, gyors mozdulattal mosom be a széleket, miközben főzöm. Nagyon fontos, hogy az oldala ne ragadjon. Mikor már úgy látom, hogy elkészült, besűrűsödött a massza, mintát veszek vizes kézzel, ha összeáll, megköt, akkor jó, ekkor töltöm bele az ecetet. A műhelyben glükózszörpöt tettünk, ezt idehaza ecettel helyettesítem. Aztán hideg vízbe teszem a lábast, kiviszem a hidegbe, egy jó fél óra múlva pedig, amikor már annyira kihűlt, addig addig keverem egy fakanállal, amíg a ragacsos massza ki nem fehéredik. Ez egy jó bő fél órába is beletelik, s kell bizony hozzá az erő is. Régen a laborban a fondant masszát gépekkel készítettük, de az újramelegítés, az öntés már kézzel történt. Négyméteres asztalon terítettük szét a lisztet, szezonban naponta ötven kiló szaloncukrot is készítettünk” – magyarázza Rozália.
A már korábban megfőzött cukormasszából kis adagokat melegít fel Váncsa Rozália
Fotó: Veres Nándor
S amikor arra gondolok, hogy én is keverek egyet a kályha szélén a fazékban pihenő kikristályosodott masszán, legnagyobb meglepetésemre az már annyira meg van kötve, hogy a fakanalat mozdítani sem tudom. Ebből vesznek ki kisebb adagokat, újramelegítik, ételszínezékkel színezik és öntik a formába.
Dodi mutatja a legalább harmincéves szaloncukor formákat...
Fotó: Veres Nándor
...majd a lisztbe mártja
Fotó: Veres Nándor
A formák hagyta mélyedésekbe önti a felolvasztott cukormasszát
Fotó: Veres Nándor
Ételfestékkel színesednek ki a cukrok, vagy hófehérek maradnak
Fotó: Veres Nándor
Ekkor jut szerephez Rozália lánya, a 25 éves Rozália, azaz Dodi. Az édesanyja által elkészített fondantot már a fiatal lány és vőlegénye önti ki formába csíkszeredai otthonukban. Kedvünkért most mindannyian ott sürgölődnek a kászoni otthon konyhájában. „A tavaly készültünk bemutatni egy rendezvényen, hogy hogyan készül a szaloncukor, de közbejött egy sajnálatos tragédia, és az esemény elmaradt. A lányom viszont úgy döntött, elviszi magával a masszát Csíkba, s kiönti formába. Olyannyira jól sikerült, hogy az idén is hozzáláttunk. Az ismerősöknek nagyon tetszett a meglepetés” – meséli büszkén az édesanya.
Közben a konyhaasztalra egy fakeret kerül, ebbe öntenek legalább öt kiló lisztet, nekem pedig fogalmam sincs, mire készülnek. Ekkor kerülnek elő a formák. Egy fadarabra van felerősítve négy forma, azt mártják az átszitált lisztbe, majd a mélyedésbe öntik a folyékony cukormasszát.
– jegyzi meg az édesanya. Dodi most a keze alá dolgozik, egyelőre ő „csak” a formába öntéssel foglalkozik, a fondant készítését még nem vállalta be, de szeretne mindent megtanulni az édesanyjától, hogy ne vesszen el a tudás.
A most készülő szaloncukrok vanília, mandula, narancs, citrom ízesítést kapnak, ételszínezéktől lesznek kékek, sárgák, zöldek, vagy maradnak hófehérek. Ha eltörik vagy hibás lesz, azt meg lehet enni – mondják nevetve.
A megdermedt cukorfigurákat mielőbb ki kell szedni a lisztből...
Fotó: Veres Nándor
...majd óvatosan megtisztogatni
Fotó: Veres Nándor
Közben Dodi gyors mozdulattal egy tölcsérből a formákba önti a cukormasszát, sietni kell, mert gyorsan megszilárdul. „Régen jöttek a szomszédok, a gyermekek, néztük a tévét, mert akkor a környéken csak itt volt tévé, s mindenki segített, ugyanis amint a formában megszilárdul a massza, mielőbb ki kell szedni a lisztből, s mindegyik darabot egy kis ecsettel megsimogatni, hogy ne maradjon rajta liszt” – meséli az asszony. Minden eszközük – a fakeret, a formák, a tölcsér – megvan már harmincéves is – mesélik.
Egy tányérnyi színes nosztalgia
Fotó: Veres Nándor
Dodit hatalmas örömmel tölti el munkájának sikere. Egyrészt az, hogy a szaloncukorkák szépek, mutatósak, másrészt az, hogy mindenkinek ízlett, aki kapott belőle. „Aki az idén megkóstolta, annak megmarad a szívében és az emlékezetében.
– mutatja a tányérban a mutatós harang, szív, csengő alakú színes cukorkákat.
Anya és lánya. Van, akinek átadni a tudást.
Fotó: Veres Nándor
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!