Gyermekkorom karácsonyai jutottak eszembe, amikor egy kászonimpéri portán hagyományos, fondantból készült szaloncukoröntésen vehettem részt. Évekkel ezelőtt a pult alatt beszerzett színes szaloncukorfigurákat egyik évről a másikra őrizgettük, s csak akkor kóstolhattuk meg, ha véletlenül valamelyik eltörött. Émelyítően édes volt az íze, mégis az egyik legizgalmasabb karácsonyi csemegének számított.
2021. december 24., 11:442021. december 24., 11:44
Anya és lánya. Összedolgoznak
Fotó: Veres Nándor
Gyermekkorom karácsonyai jutottak eszembe, amikor egy kászonimpéri portán hagyományos, fondantból készült szaloncukoröntésen vehettem részt. Évekkel ezelőtt a pult alatt beszerzett színes szaloncukorfigurákat egyik évről a másikra őrizgettük, s csak akkor kóstolhattuk meg, ha véletlenül valamelyik eltörött. Émelyítően édes volt az íze, mégis az egyik legizgalmasabb karácsonyi csemegének számított.
2021. december 24., 11:442021. december 24., 11:44
A kászonimpéri Váncsa Rozália tizenhat éves volt, amikor egy kézdivásárhelyi cukrászlaborban kezdett dolgozni, és huszonnégy éves koráig, amíg férjhez nem ment, nem is váltott munkát. Ám amint megszületett első gyermeke, elkezdte a laborban tanultakat kamatoztatni odahaza. Amellett, hogy tortákat, süteményeket süt, szaloncukrok készítésébe is fogott, a kis cukorfiguráknak pedig évről évre egyre nagyobb a sikere. A ma 56 éves asszonyt a szaloncukoröntésben ma már középső lánya segíti, aki szeretné ellesni édesanyjától a szakma csínját-bínját.
„A cukorból vízzel fondantot főzök, ezt addig kell főzni, amíg jól be nem sűrűsödik a massza, utána töltök hozzá ecetet, hogy ne »dögöljön le«, ne cukrosodjon meg.
Hideg vízbe mártott kézzel, gyors mozdulattal mosom be a széleket, miközben főzöm. Nagyon fontos, hogy az oldala ne ragadjon. Mikor már úgy látom, hogy elkészült, besűrűsödött a massza, mintát veszek vizes kézzel, ha összeáll, megköt, akkor jó, ekkor töltöm bele az ecetet. A műhelyben glükózszörpöt tettünk, ezt idehaza ecettel helyettesítem. Aztán hideg vízbe teszem a lábast, kiviszem a hidegbe, egy jó fél óra múlva pedig, amikor már annyira kihűlt, addig addig keverem egy fakanállal, amíg a ragacsos massza ki nem fehéredik. Ez egy jó bő fél órába is beletelik, s kell bizony hozzá az erő is. Régen a laborban a fondant masszát gépekkel készítettük, de az újramelegítés, az öntés már kézzel történt. Négyméteres asztalon terítettük szét a lisztet, szezonban naponta ötven kiló szaloncukrot is készítettünk” – magyarázza Rozália.
A már korábban megfőzött cukormasszából kis adagokat melegít fel Váncsa Rozália
Fotó: Veres Nándor
S amikor arra gondolok, hogy én is keverek egyet a kályha szélén a fazékban pihenő kikristályosodott masszán, legnagyobb meglepetésemre az már annyira meg van kötve, hogy a fakanalat mozdítani sem tudom. Ebből vesznek ki kisebb adagokat, újramelegítik, ételszínezékkel színezik és öntik a formába.
Dodi mutatja a legalább harmincéves szaloncukor formákat...
Fotó: Veres Nándor
...majd a lisztbe mártja
Fotó: Veres Nándor
A formák hagyta mélyedésekbe önti a felolvasztott cukormasszát
Fotó: Veres Nándor
Ételfestékkel színesednek ki a cukrok, vagy hófehérek maradnak
Fotó: Veres Nándor
Ekkor jut szerephez Rozália lánya, a 25 éves Rozália, azaz Dodi. Az édesanyja által elkészített fondantot már a fiatal lány és vőlegénye önti ki formába csíkszeredai otthonukban. Kedvünkért most mindannyian ott sürgölődnek a kászoni otthon konyhájában. „A tavaly készültünk bemutatni egy rendezvényen, hogy hogyan készül a szaloncukor, de közbejött egy sajnálatos tragédia, és az esemény elmaradt. A lányom viszont úgy döntött, elviszi magával a masszát Csíkba, s kiönti formába. Olyannyira jól sikerült, hogy az idén is hozzáláttunk. Az ismerősöknek nagyon tetszett a meglepetés” – meséli büszkén az édesanya.
Közben a konyhaasztalra egy fakeret kerül, ebbe öntenek legalább öt kiló lisztet, nekem pedig fogalmam sincs, mire készülnek. Ekkor kerülnek elő a formák. Egy fadarabra van felerősítve négy forma, azt mártják az átszitált lisztbe, majd a mélyedésbe öntik a folyékony cukormasszát.
– jegyzi meg az édesanya. Dodi most a keze alá dolgozik, egyelőre ő „csak” a formába öntéssel foglalkozik, a fondant készítését még nem vállalta be, de szeretne mindent megtanulni az édesanyjától, hogy ne vesszen el a tudás.
A most készülő szaloncukrok vanília, mandula, narancs, citrom ízesítést kapnak, ételszínezéktől lesznek kékek, sárgák, zöldek, vagy maradnak hófehérek. Ha eltörik vagy hibás lesz, azt meg lehet enni – mondják nevetve.
A megdermedt cukorfigurákat mielőbb ki kell szedni a lisztből...
Fotó: Veres Nándor
...majd óvatosan megtisztogatni
Fotó: Veres Nándor
Közben Dodi gyors mozdulattal egy tölcsérből a formákba önti a cukormasszát, sietni kell, mert gyorsan megszilárdul. „Régen jöttek a szomszédok, a gyermekek, néztük a tévét, mert akkor a környéken csak itt volt tévé, s mindenki segített, ugyanis amint a formában megszilárdul a massza, mielőbb ki kell szedni a lisztből, s mindegyik darabot egy kis ecsettel megsimogatni, hogy ne maradjon rajta liszt” – meséli az asszony. Minden eszközük – a fakeret, a formák, a tölcsér – megvan már harmincéves is – mesélik.
Egy tányérnyi színes nosztalgia
Fotó: Veres Nándor
Dodit hatalmas örömmel tölti el munkájának sikere. Egyrészt az, hogy a szaloncukorkák szépek, mutatósak, másrészt az, hogy mindenkinek ízlett, aki kapott belőle. „Aki az idén megkóstolta, annak megmarad a szívében és az emlékezetében.
– mutatja a tányérban a mutatós harang, szív, csengő alakú színes cukorkákat.
Anya és lánya. Van, akinek átadni a tudást.
Fotó: Veres Nándor
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!