
És íme az adalékanyag-mentes dióolaj - mutatja készítője
Fotó: Gábos Albin
Berze Albert egy balesete nyomán saját bőrén tapasztalta meg a dióolaj mondhatni csodatevő hatását. Hogy miért lát hozzá diót préselni egy rézfúvós tanár, zenész, és egyáltalán kis manufaktúrájában milyen csodaszerek készülnek, arról ő maga mesél.
2019. július 15., 16:302019. július 15., 16:30
„Eszem ágában nem volt nekem hidegen préselt dióolajjal foglalkozni, csakhogy 2004 őszén volt egy gázrobbanásos balesetem, amelyben tulajdonképpen testem bőrfelületének 15 százaléka – kezem, lábam – égett meg. Ez kínnal, gonddal, fájdalommal járt, alig tudtam járni, de lényeg az, hogy túléltem. Kerestem a legjobb bőrápoló szereket, amelyek nem tartalmaznak adalékanyagot, és megszüntetik a fájdalmaimat. Bőrműtéten estem át, volt jó két hónapos rehabilitációs időszakom, amikor volt időm olvasni, keresgélni a problémámra alternatív megoldást. Egy könyvben olvastam a dióolajról, és eldöntöttem, hogy kipróbálom” – vág bele a csöppet sem vidám történetbe Berze Albert.
Mivel a környéken nem talált megfelelő minőségű olajat, úgy döntött, maga készít. Első lépésben egy hidegen sajtoló kézi préssel készítette saját részre a dióolajat, azt kezdte használni.
Azt mondták az orvosok, fél évre-egy évre van szükség a teljes gyógyuláshoz, és maradnak majd az égésnek nyomai, érdekes módon az olajka annyira helyrehozta a bőröm, hogy a pigmentek is újraszíneződtek” – meséli és mutatja örömmel a karját, amelyen minimális jelei vannak az évekkel ezelőtti balesetnek.
Berze Albert a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola rézfúvós tanára
Fotó: Gábos Albin
A fiatalembert lelkileg is megviselte a baleset – derül ki szavaiból –, és miután arról is tudomást szerzett, hogy a készítmény belsőleg is csodát tesz, hiszen a dióolajat enyhe depressziós tünetekre is ajánlják, kúraszerűen kezdte fogyasztani. „Saját magamon teszteltem, használtam külsőleg és belsőleg is. Aztán kérték az ismerősök, barátok, terjedt a jó híre, és egyre többen igényelték” – meséli.
Ahogy nőtt a kereslet, úgy tudatosult benne, hogy ebben talán van jövő. Azóta kiderült: van bizony, csak hosszas és eléggé göröngyös az útja. Így következett a cégalapítás, vállalkozói képzés teljesen az alapoktól, pályázatírás, engedélyeztetés. Ennek immár két éve, így mára a szülővárosában, a Székelyudvarhelyen lévő kis manufaktúrában két hidegen sajtoló, ipari présgépen készül a dióolaj. Berze Albert ugyanis székelyudvarhelyi, de tizenegy éve Csíkszeredában él, és a Nagy István Művészeti Középiskola rézfúvós tanára. Emellett pedig különböző zenekarokban, többek között a jól ismert Inocsenyka formációban zenél.
Kis tégelybe kerül a dióolaj-méhviasz krém
Fotó: Gábos Albin
De térjünk vissza a manufaktúrába, persze képletesen csak, mert ott most éppen átalakítások zajlanak, így nem tekinthettünk be a kulisszák mögé. Megtudtam ellenben, hogy a helyi őstermelőktől vásárolt dióbelet a csigás présgép magas nyomáson kipréseli. Berze Albert érdekességként említette meg, hogy például egy kilogramm dióbélből 200–300 milliliter olajat tud a gép kisajtolni, de ez a mennyiség nyilván függ a dióbél minőségétől is. A frissen préselt olajat üvegedényben tárolják, következik egy-két hét ülepedési idő, majd kis üvegecskékbe kerül. Kissé opálos a szűretlen olaj, ezt belső használatra ajánlja, ebben benne van a dió rosttartalma is. Külön kis szórófejes üvegecskébe is kerül olaj, amit külső használatra ajánl, illetve kis üvegtégelybe a dióolaj-méhviasz krém. A diópréselés után megmarad a dióbélgranulátum, de ez sem vész kárba, ebből készül majd a dióliszt.
És mivel éppen strandolások, napozások időszaka van, annyit elárulok, hogy a dióolaj például arcra vagy más bőrfelületre kenve gyors, egyenletes barnulást biztosít, a durva, száraz napégette bőrt lágyítja, enyhíti a fájdalmat. Használható külsőleg, belsőleg, és még a gasztronómiában is megállja a helyét.
Ha kedveled a mexikói konyhát, de nincs sok időd a főzésre, a csirkés taco tökéletes választás. Ropogós tortilla, szaftos csirkefalatok, paradicsom, fűszerek és lime – mindössze ennyi kell a különleges vacsorához.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
szóljon hozzá!