Présel a zenész: dióolaj az egészségért
És íme az adalékanyag-mentes dióolaj - mutatja készítője
Fotó: Gábos Albin
Berze Albert egy balesete nyomán saját bőrén tapasztalta meg a dióolaj mondhatni csodatevő hatását. Hogy miért lát hozzá diót préselni egy rézfúvós tanár, zenész, és egyáltalán kis manufaktúrájában milyen csodaszerek készülnek, arról ő maga mesél.
D. Balázs Ildikó
2019. július 15., 16:302019. július 15., 16:30
„Eszem ágában nem volt nekem hidegen préselt dióolajjal foglalkozni, csakhogy 2004 őszén volt egy gázrobbanásos balesetem, amelyben tulajdonképpen testem bőrfelületének 15 százaléka – kezem, lábam – égett meg. Ez kínnal, gonddal, fájdalommal járt, alig tudtam járni, de lényeg az, hogy túléltem. Kerestem a legjobb bőrápoló szereket, amelyek nem tartalmaznak adalékanyagot, és megszüntetik a fájdalmaimat. Bőrműtéten estem át, volt jó két hónapos rehabilitációs időszakom, amikor volt időm olvasni, keresgélni a problémámra alternatív megoldást. Egy könyvben olvastam a dióolajról, és eldöntöttem, hogy kipróbálom” – vág bele a csöppet sem vidám történetbe Berze Albert.
Mivel a környéken nem talált megfelelő minőségű olajat, úgy döntött, maga készít. Első lépésben egy hidegen sajtoló kézi préssel készítette saját részre a dióolajat, azt kezdte használni.
Azt mondták az orvosok, fél évre-egy évre van szükség a teljes gyógyuláshoz, és maradnak majd az égésnek nyomai, érdekes módon az olajka annyira helyrehozta a bőröm, hogy a pigmentek is újraszíneződtek” – meséli és mutatja örömmel a karját, amelyen minimális jelei vannak az évekkel ezelőtti balesetnek.
Berze Albert a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola rézfúvós tanára
Fotó: Gábos Albin
A fiatalembert lelkileg is megviselte a baleset – derül ki szavaiból –, és miután arról is tudomást szerzett, hogy a készítmény belsőleg is csodát tesz, hiszen a dióolajat enyhe depressziós tünetekre is ajánlják, kúraszerűen kezdte fogyasztani. „Saját magamon teszteltem, használtam külsőleg és belsőleg is. Aztán kérték az ismerősök, barátok, terjedt a jó híre, és egyre többen igényelték” – meséli.
Ahogy nőtt a kereslet, úgy tudatosult benne, hogy ebben talán van jövő. Azóta kiderült: van bizony, csak hosszas és eléggé göröngyös az útja. Így következett a cégalapítás, vállalkozói képzés teljesen az alapoktól, pályázatírás, engedélyeztetés. Ennek immár két éve, így mára a szülővárosában, a Székelyudvarhelyen lévő kis manufaktúrában két hidegen sajtoló, ipari présgépen készül a dióolaj. Berze Albert ugyanis székelyudvarhelyi, de tizenegy éve Csíkszeredában él, és a Nagy István Művészeti Középiskola rézfúvós tanára. Emellett pedig különböző zenekarokban, többek között a jól ismert Inocsenyka formációban zenél.
Kis tégelybe kerül a dióolaj-méhviasz krém
Fotó: Gábos Albin
De térjünk vissza a manufaktúrába, persze képletesen csak, mert ott most éppen átalakítások zajlanak, így nem tekinthettünk be a kulisszák mögé. Megtudtam ellenben, hogy a helyi őstermelőktől vásárolt dióbelet a csigás présgép magas nyomáson kipréseli. Berze Albert érdekességként említette meg, hogy például egy kilogramm dióbélből 200–300 milliliter olajat tud a gép kisajtolni, de ez a mennyiség nyilván függ a dióbél minőségétől is. A frissen préselt olajat üvegedényben tárolják, következik egy-két hét ülepedési idő, majd kis üvegecskékbe kerül. Kissé opálos a szűretlen olaj, ezt belső használatra ajánlja, ebben benne van a dió rosttartalma is. Külön kis szórófejes üvegecskébe is kerül olaj, amit külső használatra ajánl, illetve kis üvegtégelybe a dióolaj-méhviasz krém. A diópréselés után megmarad a dióbélgranulátum, de ez sem vész kárba, ebből készül majd a dióliszt.
És mivel éppen strandolások, napozások időszaka van, annyit elárulok, hogy a dióolaj például arcra vagy más bőrfelületre kenve gyors, egyenletes barnulást biztosít, a durva, száraz napégette bőrt lágyítja, enyhíti a fájdalmat. Használható külsőleg, belsőleg, és még a gasztronómiában is megállja a helyét.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!