Présel a zenész: dióolaj az egészségért
És íme az adalékanyag-mentes dióolaj - mutatja készítője
Fotó: Gábos Albin
Berze Albert egy balesete nyomán saját bőrén tapasztalta meg a dióolaj mondhatni csodatevő hatását. Hogy miért lát hozzá diót préselni egy rézfúvós tanár, zenész, és egyáltalán kis manufaktúrájában milyen csodaszerek készülnek, arról ő maga mesél.
D. Balázs Ildikó
2019. július 15., 16:302019. július 15., 16:30
„Eszem ágában nem volt nekem hidegen préselt dióolajjal foglalkozni, csakhogy 2004 őszén volt egy gázrobbanásos balesetem, amelyben tulajdonképpen testem bőrfelületének 15 százaléka – kezem, lábam – égett meg. Ez kínnal, gonddal, fájdalommal járt, alig tudtam járni, de lényeg az, hogy túléltem. Kerestem a legjobb bőrápoló szereket, amelyek nem tartalmaznak adalékanyagot, és megszüntetik a fájdalmaimat. Bőrműtéten estem át, volt jó két hónapos rehabilitációs időszakom, amikor volt időm olvasni, keresgélni a problémámra alternatív megoldást. Egy könyvben olvastam a dióolajról, és eldöntöttem, hogy kipróbálom” – vág bele a csöppet sem vidám történetbe Berze Albert.
Mivel a környéken nem talált megfelelő minőségű olajat, úgy döntött, maga készít. Első lépésben egy hidegen sajtoló kézi préssel készítette saját részre a dióolajat, azt kezdte használni.
Azt mondták az orvosok, fél évre-egy évre van szükség a teljes gyógyuláshoz, és maradnak majd az égésnek nyomai, érdekes módon az olajka annyira helyrehozta a bőröm, hogy a pigmentek is újraszíneződtek” – meséli és mutatja örömmel a karját, amelyen minimális jelei vannak az évekkel ezelőtti balesetnek.
Berze Albert a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola rézfúvós tanára
Fotó: Gábos Albin
A fiatalembert lelkileg is megviselte a baleset – derül ki szavaiból –, és miután arról is tudomást szerzett, hogy a készítmény belsőleg is csodát tesz, hiszen a dióolajat enyhe depressziós tünetekre is ajánlják, kúraszerűen kezdte fogyasztani. „Saját magamon teszteltem, használtam külsőleg és belsőleg is. Aztán kérték az ismerősök, barátok, terjedt a jó híre, és egyre többen igényelték” – meséli.
Ahogy nőtt a kereslet, úgy tudatosult benne, hogy ebben talán van jövő. Azóta kiderült: van bizony, csak hosszas és eléggé göröngyös az útja. Így következett a cégalapítás, vállalkozói képzés teljesen az alapoktól, pályázatírás, engedélyeztetés. Ennek immár két éve, így mára a szülővárosában, a Székelyudvarhelyen lévő kis manufaktúrában két hidegen sajtoló, ipari présgépen készül a dióolaj. Berze Albert ugyanis székelyudvarhelyi, de tizenegy éve Csíkszeredában él, és a Nagy István Művészeti Középiskola rézfúvós tanára. Emellett pedig különböző zenekarokban, többek között a jól ismert Inocsenyka formációban zenél.
Kis tégelybe kerül a dióolaj-méhviasz krém
Fotó: Gábos Albin
De térjünk vissza a manufaktúrába, persze képletesen csak, mert ott most éppen átalakítások zajlanak, így nem tekinthettünk be a kulisszák mögé. Megtudtam ellenben, hogy a helyi őstermelőktől vásárolt dióbelet a csigás présgép magas nyomáson kipréseli. Berze Albert érdekességként említette meg, hogy például egy kilogramm dióbélből 200–300 milliliter olajat tud a gép kisajtolni, de ez a mennyiség nyilván függ a dióbél minőségétől is. A frissen préselt olajat üvegedényben tárolják, következik egy-két hét ülepedési idő, majd kis üvegecskékbe kerül. Kissé opálos a szűretlen olaj, ezt belső használatra ajánlja, ebben benne van a dió rosttartalma is. Külön kis szórófejes üvegecskébe is kerül olaj, amit külső használatra ajánl, illetve kis üvegtégelybe a dióolaj-méhviasz krém. A diópréselés után megmarad a dióbélgranulátum, de ez sem vész kárba, ebből készül majd a dióliszt.
És mivel éppen strandolások, napozások időszaka van, annyit elárulok, hogy a dióolaj például arcra vagy más bőrfelületre kenve gyors, egyenletes barnulást biztosít, a durva, száraz napégette bőrt lágyítja, enyhíti a fájdalmat. Használható külsőleg, belsőleg, és még a gasztronómiában is megállja a helyét.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!