Hirdetés
Hirdetés

Pál István „Szalonna” – Ha nem muzsikálhatna, belebetegedne

Pál István számára hihetetlen érzés saját készítésű hangszeren játszani •  Fotó: Csermák Zoltán

Pál István számára hihetetlen érzés saját készítésű hangszeren játszani

Fotó: Csermák Zoltán

Zenéjével mindig igyekszik az előtte táncolóra vagy a hallgatóságra reagálni. Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője pályafutásáról, a távoktatásról és a közösségi élmény hiányáról beszélt az Erdélyi Napló legfrissebb számában.

Liget

2020. december 24., 11:112020. december 24., 11:11

Pál István „Szalonna” Kárpátalján, a máramarosi hegyek lábánál fekvő Visken született 1980-ban. Zenei tanulmányait a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdte, középiskolába a komoly múlttal rendelkező Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába járt. A fiatal hegedűst 1999-ben a Népművészet Ifjú Mestere címmel tüntették ki.
Mint a vele készült interjúban elmeséli, szülei klasszikus zenét tanítottak a zeneiskolában, de mivel édesapja még hagyományos módon a településükön élő cigányzenészektől tanult muzsikálni, úgy vélte, a klasszikus tanulmányai mellett sokat jelentene, ha fia is a régi mester–inas módszer szerint tanulna. „Így beadott Murzsa Gyulához, egy tiszaújlaki prímáshoz tanulni. Itt szereztem az első népzenei alapismereteimet.

Idézet
A következő években már a magam útját járva utaztam Erdélytől Felvidékig, és igyekeztem tanulni az ott élő muzsikusoktól”.

A muzsikálás mellett népzenegyűjtéssel, tanítással és még hegedűkészítéssel is foglalkozik.

Hirdetés
Napjaink egyik legkiválóbb magyar prímása amint hegedűt készít •  Fotó: Csermák Zoltán Galéria

Napjaink egyik legkiválóbb magyar prímása amint hegedűt készít

Fotó: Csermák Zoltán

A hegedűkészítés – meséli – gyermekkori álma. „Negyvenéves koromra értem el, hogy egy solymári mestertől, Gulyás Béla bácsitól tanulva elkészítettem az első hegedűmet. Hihetetlen érzés volt játszani a saját hangszeremen. Persze azért kicsit izgultam, hogy mi történik akkor, ha rossz hangja lesz. Szerencsére nem lett.

Idézet
Ha nem muzsikálhatnék, belebetegednék. Szeretek az embereknek örömet szerezni.

A gyűjtések sem álltak le, de mivel elég sűrűek a mindennapjaim, ezért természetesen most nem jut rá annyi idő, amennyit szeretnék”. A teljes interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés