
Pál István számára hihetetlen érzés saját készítésű hangszeren játszani
Fotó: Csermák Zoltán
Zenéjével mindig igyekszik az előtte táncolóra vagy a hallgatóságra reagálni. Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője pályafutásáról, a távoktatásról és a közösségi élmény hiányáról beszélt az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2020. december 24., 11:112020. december 24., 11:11
Pál István „Szalonna” Kárpátalján, a máramarosi hegyek lábánál fekvő Visken született 1980-ban. Zenei tanulmányait a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdte, középiskolába a komoly múlttal rendelkező Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába járt. A fiatal hegedűst 1999-ben a Népművészet Ifjú Mestere címmel tüntették ki.
Mint a vele készült interjúban elmeséli, szülei klasszikus zenét tanítottak a zeneiskolában, de mivel édesapja még hagyományos módon a településükön élő cigányzenészektől tanult muzsikálni, úgy vélte, a klasszikus tanulmányai mellett sokat jelentene, ha fia is a régi mester–inas módszer szerint tanulna. „Így beadott Murzsa Gyulához, egy tiszaújlaki prímáshoz tanulni. Itt szereztem az első népzenei alapismereteimet.
A muzsikálás mellett népzenegyűjtéssel, tanítással és még hegedűkészítéssel is foglalkozik.
Napjaink egyik legkiválóbb magyar prímása amint hegedűt készít
Fotó: Csermák Zoltán
A hegedűkészítés – meséli – gyermekkori álma. „Negyvenéves koromra értem el, hogy egy solymári mestertől, Gulyás Béla bácsitól tanulva elkészítettem az első hegedűmet. Hihetetlen érzés volt játszani a saját hangszeremen. Persze azért kicsit izgultam, hogy mi történik akkor, ha rossz hangja lesz. Szerencsére nem lett.
A gyűjtések sem álltak le, de mivel elég sűrűek a mindennapjaim, ezért természetesen most nem jut rá annyi idő, amennyit szeretnék”. A teljes interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!