
Papp Zoltán a karámot mutatja, ahova esténként bejönnek a tehenek
Fotó: Makkay József
A tehenet tartó kisgazdaságok számának drasztikus csökkenésével megszaporodtak a több tíz fejősből álló állattelepek, ez maradt ugyanis a biztonságos tejértékesítés járható útja. A szászrégeni Papp Zoltán hatvanfős tehenészete továbblépne egy lépcsőfokot, ha uniós pályázattal fejleszteni tudják a környék legszebb törzs könyvezett romántarka-állományát. A Székelyhon szerdai számának Erdélyi-Gasztró mellékletében Papp Zoltán gazdaságával ismerkedhetnek meg.
2020. június 10., 15:032020. június 10., 15:03
Papp Zoltán szászrégeni tehenészete az a fajta állattenyésztői modell, amely leginkább elterjedt az elmúlt harminc esztendőben Erdélyben. Ez nem modern istállókat és agráregyetemeken oktatott korszerű fejőstandokat jelent, hanem a meglévő lehetőségek maximális kihasználását a régi épületek átalakításával és az anyagi lehetőségek szerinti korszerűsítésével. A hatvan szarvasmarhát tartó állattenyésztési szakmérnök telephelye villanypásztorral elkerített, 13 hektáros legelőbe torkollik.
A harminc éve gazdálkodó Papp család kapával és kaszával kezdte az 1989-es rendszerváltás után a földművelést, míg rendre használt gépeket és állatokat vásároltak. Ma övéké a környék legszebb törzskönyvezett román tarka tehénállománya.
Asztalnyi kitüntetés. A család két évtizede jár versenyekre a legszebb tehenekkel
Fotó: Makkay József
„Olyan tehenet nem tartok, amelynek évi tejtermelése nem éri el legalább a 8 ezer litert. Eleve a termelés szempontjából válogattuk össze az évek során jeles állattenyésztési szakemberek segítésével az állományt” – magyarázza.
A végeredmény nemcsak a napi 600 liter eladott tejben mutatkozik meg, hanem az ötvennél több Maros megyei és országos kitüntetésben is, amelyet tehenei kaptak.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!