
Papp Zoltán a karámot mutatja, ahova esténként bejönnek a tehenek
Fotó: Makkay József
A tehenet tartó kisgazdaságok számának drasztikus csökkenésével megszaporodtak a több tíz fejősből álló állattelepek, ez maradt ugyanis a biztonságos tejértékesítés járható útja. A szászrégeni Papp Zoltán hatvanfős tehenészete továbblépne egy lépcsőfokot, ha uniós pályázattal fejleszteni tudják a környék legszebb törzs könyvezett romántarka-állományát. A Székelyhon szerdai számának Erdélyi-Gasztró mellékletében Papp Zoltán gazdaságával ismerkedhetnek meg.
2020. június 10., 15:032020. június 10., 15:03
Papp Zoltán szászrégeni tehenészete az a fajta állattenyésztői modell, amely leginkább elterjedt az elmúlt harminc esztendőben Erdélyben. Ez nem modern istállókat és agráregyetemeken oktatott korszerű fejőstandokat jelent, hanem a meglévő lehetőségek maximális kihasználását a régi épületek átalakításával és az anyagi lehetőségek szerinti korszerűsítésével. A hatvan szarvasmarhát tartó állattenyésztési szakmérnök telephelye villanypásztorral elkerített, 13 hektáros legelőbe torkollik.
A harminc éve gazdálkodó Papp család kapával és kaszával kezdte az 1989-es rendszerváltás után a földművelést, míg rendre használt gépeket és állatokat vásároltak. Ma övéké a környék legszebb törzskönyvezett román tarka tehénállománya.
Asztalnyi kitüntetés. A család két évtizede jár versenyekre a legszebb tehenekkel
Fotó: Makkay József
„Olyan tehenet nem tartok, amelynek évi tejtermelése nem éri el legalább a 8 ezer litert. Eleve a termelés szempontjából válogattuk össze az évek során jeles állattenyésztési szakemberek segítésével az állományt” – magyarázza.
A végeredmény nemcsak a napi 600 liter eladott tejben mutatkozik meg, hanem az ötvennél több Maros megyei és országos kitüntetésben is, amelyet tehenei kaptak.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!