Papp Zoltán a karámot mutatja, ahova esténként bejönnek a tehenek
Fotó: Makkay József
A tehenet tartó kisgazdaságok számának drasztikus csökkenésével megszaporodtak a több tíz fejősből álló állattelepek, ez maradt ugyanis a biztonságos tejértékesítés járható útja. A szászrégeni Papp Zoltán hatvanfős tehenészete továbblépne egy lépcsőfokot, ha uniós pályázattal fejleszteni tudják a környék legszebb törzs könyvezett romántarka-állományát. A Székelyhon szerdai számának Erdélyi-Gasztró mellékletében Papp Zoltán gazdaságával ismerkedhetnek meg.
2020. június 10., 15:032020. június 10., 15:03
Papp Zoltán szászrégeni tehenészete az a fajta állattenyésztői modell, amely leginkább elterjedt az elmúlt harminc esztendőben Erdélyben. Ez nem modern istállókat és agráregyetemeken oktatott korszerű fejőstandokat jelent, hanem a meglévő lehetőségek maximális kihasználását a régi épületek átalakításával és az anyagi lehetőségek szerinti korszerűsítésével. A hatvan szarvasmarhát tartó állattenyésztési szakmérnök telephelye villanypásztorral elkerített, 13 hektáros legelőbe torkollik.
A harminc éve gazdálkodó Papp család kapával és kaszával kezdte az 1989-es rendszerváltás után a földművelést, míg rendre használt gépeket és állatokat vásároltak. Ma övéké a környék legszebb törzskönyvezett román tarka tehénállománya.
Asztalnyi kitüntetés. A család két évtizede jár versenyekre a legszebb tehenekkel
Fotó: Makkay József
„Olyan tehenet nem tartok, amelynek évi tejtermelése nem éri el legalább a 8 ezer litert. Eleve a termelés szempontjából válogattuk össze az évek során jeles állattenyésztési szakemberek segítésével az állományt” – magyarázza.
A végeredmény nemcsak a napi 600 liter eladott tejben mutatkozik meg, hanem az ötvennél több Maros megyei és országos kitüntetésben is, amelyet tehenei kaptak.
A lecsónál egyszerűbb és jobb magyaros étel talán nem is létezik. A napérlelte paradicsom és paprika tele van vitaminnal és tápanyaggal.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
szóljon hozzá!