
A leköszönő igazgató szerint még éveket kell dolgozni azon, hogy régi fényében tündököljön a gyergyói sífutás
Fotó: Gergely Imre
Kevés embernek adatik meg, hogy több mint ötven éven át ugyanahhoz az intézményhez kötődve, a ranglétra legaljáról indulva és végigjárva minden lépcsőfokot, végül a vezetői tisztségből vonulhasson vissza. Jánosi Béla, a Gyergyószentmiklósi ISK most leköszönő igazgatója közéjük tartozik. Vele készült interjú a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2020. szeptember 29., 11:192020. szeptember 29., 11:19
2020. szeptember 29., 18:332020. szeptember 29., 18:33
Jánosi Béla 1979-ben kezdett Gyergyószentmiklóson dolgozni s végigjárta azokat a lépcsőfokokat, amelyek egy tanár életpályáját jelentik. „Csaknem hat generáció gyerekkel dolgoztam együtt, ami generációnként 6–8 évet jelent, attól függően, hogy mikor kezdi az illető gyerek a sportolást. Számos szép sikert elértünk, és nem sokan vagyunk az országban, akiknek a neveltjei számos egyéb nemzetközi verseny mellett négy olimpián szerepelhetnek, György Mónika és Sára Tímea pedig elérték ezt.
A leköszönő igazgató szavaiból továbbá az is kiderül, hogy az iskolaigazgatói tisztséget továbbadta a fiának, akit az iskola munkaközössége egyhangúan megválasztott. Az edzői munkát viszont nem volt kinek átadnia, hiszen a meghirdetett állásra senki nem jelentkezett, így egy ideig bedolgozó edző lesz.
Jánosi Béla. Tizenhárom éven át vezette a Gyergyószentmiklósi ISK-t
Fotó: Gergely Imre
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehetne újra jó irányba állítani a hazai sportot, Jánosi Béla kijelentette, be kellene vezetni az iskolákba a mindennapi kötelező testmozgást. „Ha végignézek a gyerekeken az iskolaudvaron, sajnos azt látom, szinte mindegyik valamilyen testi hibát hordoz, amiatt, hogy egyáltalán, vagy szinte semmit nem mozog. Ennek később súlyos következményei lehetnek.
A teljes interjút megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!