A leköszönő igazgató szerint még éveket kell dolgozni azon, hogy régi fényében tündököljön a gyergyói sífutás
Fotó: Gergely Imre
Kevés embernek adatik meg, hogy több mint ötven éven át ugyanahhoz az intézményhez kötődve, a ranglétra legaljáról indulva és végigjárva minden lépcsőfokot, végül a vezetői tisztségből vonulhasson vissza. Jánosi Béla, a Gyergyószentmiklósi ISK most leköszönő igazgatója közéjük tartozik. Vele készült interjú a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2020. szeptember 29., 11:192020. szeptember 29., 11:19
2020. szeptember 29., 18:332020. szeptember 29., 18:33
Jánosi Béla 1979-ben kezdett Gyergyószentmiklóson dolgozni s végigjárta azokat a lépcsőfokokat, amelyek egy tanár életpályáját jelentik. „Csaknem hat generáció gyerekkel dolgoztam együtt, ami generációnként 6–8 évet jelent, attól függően, hogy mikor kezdi az illető gyerek a sportolást. Számos szép sikert elértünk, és nem sokan vagyunk az országban, akiknek a neveltjei számos egyéb nemzetközi verseny mellett négy olimpián szerepelhetnek, György Mónika és Sára Tímea pedig elérték ezt.
A leköszönő igazgató szavaiból továbbá az is kiderül, hogy az iskolaigazgatói tisztséget továbbadta a fiának, akit az iskola munkaközössége egyhangúan megválasztott. Az edzői munkát viszont nem volt kinek átadnia, hiszen a meghirdetett állásra senki nem jelentkezett, így egy ideig bedolgozó edző lesz.
Jánosi Béla. Tizenhárom éven át vezette a Gyergyószentmiklósi ISK-t
Fotó: Gergely Imre
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehetne újra jó irányba állítani a hazai sportot, Jánosi Béla kijelentette, be kellene vezetni az iskolákba a mindennapi kötelező testmozgást. „Ha végignézek a gyerekeken az iskolaudvaron, sajnos azt látom, szinte mindegyik valamilyen testi hibát hordoz, amiatt, hogy egyáltalán, vagy szinte semmit nem mozog. Ennek később súlyos következményei lehetnek.
A teljes interjút megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!