
A leköszönő igazgató szerint még éveket kell dolgozni azon, hogy régi fényében tündököljön a gyergyói sífutás
Fotó: Gergely Imre
Kevés embernek adatik meg, hogy több mint ötven éven át ugyanahhoz az intézményhez kötődve, a ranglétra legaljáról indulva és végigjárva minden lépcsőfokot, végül a vezetői tisztségből vonulhasson vissza. Jánosi Béla, a Gyergyószentmiklósi ISK most leköszönő igazgatója közéjük tartozik. Vele készült interjú a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2020. szeptember 29., 11:192020. szeptember 29., 11:19
2020. szeptember 29., 18:332020. szeptember 29., 18:33
Jánosi Béla 1979-ben kezdett Gyergyószentmiklóson dolgozni s végigjárta azokat a lépcsőfokokat, amelyek egy tanár életpályáját jelentik. „Csaknem hat generáció gyerekkel dolgoztam együtt, ami generációnként 6–8 évet jelent, attól függően, hogy mikor kezdi az illető gyerek a sportolást. Számos szép sikert elértünk, és nem sokan vagyunk az országban, akiknek a neveltjei számos egyéb nemzetközi verseny mellett négy olimpián szerepelhetnek, György Mónika és Sára Tímea pedig elérték ezt.
A leköszönő igazgató szavaiból továbbá az is kiderül, hogy az iskolaigazgatói tisztséget továbbadta a fiának, akit az iskola munkaközössége egyhangúan megválasztott. Az edzői munkát viszont nem volt kinek átadnia, hiszen a meghirdetett állásra senki nem jelentkezett, így egy ideig bedolgozó edző lesz.
Jánosi Béla. Tizenhárom éven át vezette a Gyergyószentmiklósi ISK-t
Fotó: Gergely Imre
Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként lehetne újra jó irányba állítani a hazai sportot, Jánosi Béla kijelentette, be kellene vezetni az iskolákba a mindennapi kötelező testmozgást. „Ha végignézek a gyerekeken az iskolaudvaron, sajnos azt látom, szinte mindegyik valamilyen testi hibát hordoz, amiatt, hogy egyáltalán, vagy szinte semmit nem mozog. Ennek később súlyos következményei lehetnek.
A teljes interjút megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!