
Fotó: Pinti Attila
Önkritikus és szerény, pedig pályára lépett már néhányszor a magyar válogatottban is. A 27 éves, mikóújfalusi származású Miklós Tamás teremlabdarúgó eddigi pályafutásának javát az FK Székelyudvarhelynél töltötte, de egy veszprémi kitérő után idén nyáron hazaérkezett Csíkszeredába. Pályafutásáról és a magyarországi tapasztalatokról, valamint a csíki futsalcsapat előtt álló perspektíváról mesél a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletének.
2020. szeptember 15., 10:382020. szeptember 15., 10:38
2020. szeptember 15., 11:242020. szeptember 15., 11:24
A beszélgetésből többek között kiderül, Miklós Tamás számára a foci volt az egyetlen dolog, ami jelen volt az életében egészen kiskorától. „Első edzéseim a helyi csapatnál voltak, ahol azelőtt édesapám és a bátyám is játszott, de sajnos egy-két éven belül megszűnt a csapat, így maradtak a barátokkal való focizások. Az iskolában sem volt másként, egyértelmű volt számomra, hogy miről szólnak a szünetek. 2010-ben, középiskolás koromban elkezdtem nagypályás edzésekre járni Sepsiszentgyörgyre, ahol az akkori korosztállyal fél évet töltöttem, majd a bodoki ifjúsági csapat tagja lettem.
mert kétszer egymás után sikerült megnyerni a Kovászna megyei ifjúsági bajnokságot, illetve számos meccset játszottam a felnőtt csapatban is” – eleveníti fel a kezdeteket.
Székelyföldről indult,magyarországi kitérő utánismét visszatért
Fotó: Pinti Attila
De hogyan lett a futballból később futsal Sepsiszentgyörgyön, milyennek értékeli a Veszprémnél eltöltött időszakot, illetve hogyan érzi magát Csíkszeredában az Imperial Wet csapatánál? Kérdések amelyekre választ is találnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!