
Mester Erika pécskai élelmiszerboltjában
Fotó: Makkay József
Első látszatra úgy tűnik, hogy a multinacionális üzletláncok szorításában egyre nehezebben tudnak talpon maradni a kis élelmiszerüzletek. Valójában vannak sikerreceptek, amelyek a kisboltot is megkerülhetetlenné teszik. A Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró melléklete többek között egy pécskai kereskedő házaspár fűszerüzletébe kalauzolja el olvasóit.
2020. október 14., 10:562020. október 14., 10:56
2020. október 14., 11:002020. október 14., 11:00
A román–magyar határ menti partiumi települések vállalkozó szellemű emberei az 1989-es rendszerváltás után jóval hamarabb feltalálták magukat, mint Erdély más régiói. Szerepet játszott ebben Magyarország közelsége, hiszen sok kisvállalkozónak az ottani piacolás, az áruk adásvétele, a határ menti kiskereskedelem adta az első fogódzót. Az Arad megyei Pécskán két üzletet fenntartó Mester házaspárnak is így indult a kereskedői karrierje.
Mester Erika szerint mára bebizonyosodott, hogy a többségében románok által lakott Pécskán is keresettek azok az élelmiszerek, amelyek csomagolásán megjelenik a magyar felirat is. A vásárlók többsége tisztában van azzal, hogy az olcsóbb magyarországi élelmiszerek is jobb minőséget jelentenek, mint az azonos árkategóriában forgalmazott romániai termékek. Ezzel magyarázható, hogy ma már bármilyen magyarországi tej-, hús-, gabona- vagy más termék beszerezhető Erdélyben is. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!