
A gyerekvállalás nagyon összetett, sokismeretlenes egyenlet és a motivációi is sokfélék lehetnek
Fotó: Pexels.com
Nem könnyíti meg a gyerekvállalást a társadalom, amely részéről egyre nagyobb az elvárás: az édesanyának több gyereket kell vállalni, emellett nyolcórás munkában és otthon, a fakanál mellett, illetve a háztartásban is helytállni. A gyerekvállalást azonban nem a társadalmi nyomás segíti. De akkor mi? Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusával mi is erre kerestük a válaszokat.
2018. augusztus 14., 11:562018. augusztus 14., 11:56
2018. augusztus 14., 16:212018. augusztus 14., 16:21
A gyerekvállalás nagyon összetett, sokismeretlenes egyenlet és a motivációi is sokfélék lehetnek. És noha Székelyföldön alapvetően nem az adókedvezmények és a szociálpolitikai segítségek határozzák ezt meg, de mégis hozzájárulnak ahhoz a döntéshez, hogy egy gyerek születik-e egy családban, vagy éppen három, négy. Nem elhanyagolható tényező persze az sem, hogy kitolódott a felnőttkor, a szülőktől való leszakadásnak a halogatása, az önálló családalapítás késői kezdete is a gyerekek számának a statisztikai valószínűségét csökkentik – hangzott el Gergely Orsolya szociológusa Gyermekvállalás Székelyföldön a tények és trendek tükrében című tusványosi előadásán.
Azokhoz zárkózok fel, akik azt mondják, hogy az anyagiak és a családi pótlékok is nagyon fontosak, de valószínű ezt kell erősíteni ahhoz, hogy a gyerekvállalás ne teherként, ne terhességként, ne többletkihívásként, ne valami hatalmas feladatként, hanem örömként fogalmazódjon meg. Ebben nagy szerepük van azoknak, akiknek gyerekeik vannak, mert mindenki pozitív példa, aki azt mondja, hogy gyereket vállalni jó és szép dolog”– magyarázta Gergely Orsolya, aki maga is két gyerekes édesanya, és mint fogalmazott, a bőrén érzi, hogy mit jelent egy harmincas éveiben járó nőnek a karrierálmok és a felsőfokú végzettség mellett gyereket vállalni.
Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusa
Fotó: Beliczay László
Rámutatott, a mai anyukák „sokkezűek” kell legyenek, éppen ezért úgy véli, nagyon fontos az a törekvés, hogy az apák is vegyenek részt a gyereknevelésben. „Nagyon sokszor találkozom azzal, amikor azt mondják az anyukák, hogy az én férjem nem tud elmenni egy hónapos gyereknevelési szabadságra, mert ő olyan fontos ember, hogy őt nem engedi el a főnök egy hónapra. És engem két évre, négy évre elenged? Az én munkám nem fontos? Nem csak a férfiak fejében kell változzanak a dolgok, a nők fejében is ugyanúgy. Ha én egy gyerekkel lehetek 23 hónapig gyereknevelési szabadságon, akkor a férjem is lehet egy hónapig, főleg, ha akar is. Mentalitásbeli gátak vannak, amelyeket közösen tudunk leépíteni közösségi szinten” – véli a szakember.
Sok pszichológiai és szociológiai kutatás is alátámasztja, hogy a párkapcsolat egyik nagy mérföldköve a gyerekvállalás. Ha az ember társra talál, és az a kapcsolat olyan minőségű, akkor következik be a gyerekvállalás. De sok elrettentő tényező is van, ilyen a tökéletes anyaság mítosza, amely annyira túlmediatizált, hogy a fiatal lányok úgy gondolják, hogy ezt nem lehet megcsinálni. A szülés, születés minősége, a császármetszések számának ugrásszerű emelkedése is olyan negatív faktorok, amelyek elriasztják őket. Abban kell gondolkodjunk, hogy
– véli a szociológus.
Egy másik kihívás a kisgyerekes családok számára a gyerekfelügyelet megoldása. Sok családban nincsenek már ott a nagyszülők sem a közelben, sem távolban. Nagy kihívás, főleg akkor, amikor mindkét házastárs szeretne a szakmában is teljesíteni, pénzt is keresni. Egy másik felmerülő kérdés, hogyan tud az édesanya a gyereknevelési szabadság után visszaintegrálódni a munkaerőpiacra. Ki neveli a gyereket, ki van otthon vele, ki megy szabadságra, ha az beteg? Ezek mind eldöntendő kérdések egy gyerekes családban.
A nagyszülői jelenlét is befolyásolhatja a gyerekvállalást
Fotó: Pixabay.com
Az előadó hangsúlyozta, a gyereknevelési elvek változtak, de az elvárások nem, ez pedig sokszor ellentmondáshoz vezet, hiszen elég nehéz 23 évesen rögtön öt gyereket vállalni. A szociológus szerint segítene a családbarát szociálpolitika, családpolitika: az, hogy kiszámítható legyen, hogy hosszú távon mire lehet támaszkodni. Ide tartozik a bölcsőde-fejlesztés vagy éppen a családbarát munkahely is. A nyolc óra munka, nyolc óra pihenést el kell felejteni, mert ez ma már nehezen megvalósítható. Sokkal inkább a rugalmas munkaidő, rugalmas munkahely, vagy az otthonról is végezhető munkák azok, amelyek előnyösebbek az édesanyák számára. De a civil szervezetek és családbarát rendezvények is segítenek, nem véletlen, hogy Csíkszeredában és környékén pozitív a gyermekvállaláshoz való hozzáállás. Az ilyen civil kezdeményezések tudják segíteni azt, hogy úgy tűnjön a huszonévesek számára, hogy gyereket vállalni nem egy borzasztó dolog, sőt.
– mutat rá a szociológus.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!