Mitől függ, hogy vállalunk-e gyereket? Tények és trendek
A gyerekvállalás nagyon összetett, sokismeretlenes egyenlet és a motivációi is sokfélék lehetnek
Fotó: Pexels.com
Nem könnyíti meg a gyerekvállalást a társadalom, amely részéről egyre nagyobb az elvárás: az édesanyának több gyereket kell vállalni, emellett nyolcórás munkában és otthon, a fakanál mellett, illetve a háztartásban is helytállni. A gyerekvállalást azonban nem a társadalmi nyomás segíti. De akkor mi? Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusával mi is erre kerestük a válaszokat.
Péter Beáta
2018. augusztus 14., 11:562018. augusztus 14., 11:56
2018. augusztus 14., 16:212018. augusztus 14., 16:21
A gyerekvállalás nagyon összetett, sokismeretlenes egyenlet és a motivációi is sokfélék lehetnek. És noha Székelyföldön alapvetően nem az adókedvezmények és a szociálpolitikai segítségek határozzák ezt meg, de mégis hozzájárulnak ahhoz a döntéshez, hogy egy gyerek születik-e egy családban, vagy éppen három, négy. Nem elhanyagolható tényező persze az sem, hogy kitolódott a felnőttkor, a szülőktől való leszakadásnak a halogatása, az önálló családalapítás késői kezdete is a gyerekek számának a statisztikai valószínűségét csökkentik – hangzott el Gergely Orsolya szociológusa Gyermekvállalás Székelyföldön a tények és trendek tükrében című tusványosi előadásán.
Azokhoz zárkózok fel, akik azt mondják, hogy az anyagiak és a családi pótlékok is nagyon fontosak, de valószínű ezt kell erősíteni ahhoz, hogy a gyerekvállalás ne teherként, ne terhességként, ne többletkihívásként, ne valami hatalmas feladatként, hanem örömként fogalmazódjon meg. Ebben nagy szerepük van azoknak, akiknek gyerekeik vannak, mert mindenki pozitív példa, aki azt mondja, hogy gyereket vállalni jó és szép dolog”– magyarázta Gergely Orsolya, aki maga is két gyerekes édesanya, és mint fogalmazott, a bőrén érzi, hogy mit jelent egy harmincas éveiben járó nőnek a karrierálmok és a felsőfokú végzettség mellett gyereket vállalni.
Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE egyetemi adjunktusa
Fotó: Beliczay László
Rámutatott, a mai anyukák „sokkezűek” kell legyenek, éppen ezért úgy véli, nagyon fontos az a törekvés, hogy az apák is vegyenek részt a gyereknevelésben. „Nagyon sokszor találkozom azzal, amikor azt mondják az anyukák, hogy az én férjem nem tud elmenni egy hónapos gyereknevelési szabadságra, mert ő olyan fontos ember, hogy őt nem engedi el a főnök egy hónapra. És engem két évre, négy évre elenged? Az én munkám nem fontos? Nem csak a férfiak fejében kell változzanak a dolgok, a nők fejében is ugyanúgy. Ha én egy gyerekkel lehetek 23 hónapig gyereknevelési szabadságon, akkor a férjem is lehet egy hónapig, főleg, ha akar is. Mentalitásbeli gátak vannak, amelyeket közösen tudunk leépíteni közösségi szinten” – véli a szakember.
Sok pszichológiai és szociológiai kutatás is alátámasztja, hogy a párkapcsolat egyik nagy mérföldköve a gyerekvállalás. Ha az ember társra talál, és az a kapcsolat olyan minőségű, akkor következik be a gyerekvállalás. De sok elrettentő tényező is van, ilyen a tökéletes anyaság mítosza, amely annyira túlmediatizált, hogy a fiatal lányok úgy gondolják, hogy ezt nem lehet megcsinálni. A szülés, születés minősége, a császármetszések számának ugrásszerű emelkedése is olyan negatív faktorok, amelyek elriasztják őket. Abban kell gondolkodjunk, hogy
– véli a szociológus.
Egy másik kihívás a kisgyerekes családok számára a gyerekfelügyelet megoldása. Sok családban nincsenek már ott a nagyszülők sem a közelben, sem távolban. Nagy kihívás, főleg akkor, amikor mindkét házastárs szeretne a szakmában is teljesíteni, pénzt is keresni. Egy másik felmerülő kérdés, hogyan tud az édesanya a gyereknevelési szabadság után visszaintegrálódni a munkaerőpiacra. Ki neveli a gyereket, ki van otthon vele, ki megy szabadságra, ha az beteg? Ezek mind eldöntendő kérdések egy gyerekes családban.
A nagyszülői jelenlét is befolyásolhatja a gyerekvállalást
Fotó: Pixabay.com
Az előadó hangsúlyozta, a gyereknevelési elvek változtak, de az elvárások nem, ez pedig sokszor ellentmondáshoz vezet, hiszen elég nehéz 23 évesen rögtön öt gyereket vállalni. A szociológus szerint segítene a családbarát szociálpolitika, családpolitika: az, hogy kiszámítható legyen, hogy hosszú távon mire lehet támaszkodni. Ide tartozik a bölcsőde-fejlesztés vagy éppen a családbarát munkahely is. A nyolc óra munka, nyolc óra pihenést el kell felejteni, mert ez ma már nehezen megvalósítható. Sokkal inkább a rugalmas munkaidő, rugalmas munkahely, vagy az otthonról is végezhető munkák azok, amelyek előnyösebbek az édesanyák számára. De a civil szervezetek és családbarát rendezvények is segítenek, nem véletlen, hogy Csíkszeredában és környékén pozitív a gyermekvállaláshoz való hozzáállás. Az ilyen civil kezdeményezések tudják segíteni azt, hogy úgy tűnjön a huszonévesek számára, hogy gyereket vállalni nem egy borzasztó dolog, sőt.
– mutat rá a szociológus.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!