
Az erdélyi pálinka minősége Kárpát-medence-szerte elismert
Fotó: Barabás Ákos
A tavalyihoz képest szegényes, de egy átlagos esztendőhöz viszonyítva elfogadható az idei pálinkafőzési szezon – mutat rá Antalfi Zoltán marossárpataki pálinkafőző mester, a Pálinka Lovagrend elnöke. A Székelyhon napilap e heti Erdélyi Gasztró mellékletében az erdélyi pálinkákról is olvashatunk.
2019. október 23., 14:282019. október 23., 14:28
Noha idén kevesebb pálinkát tudnak főzni, hiszen a tavalyi rekordév után ebben az évben kevesebb gyümölcs termett, a pálinkafőző mester szerint azonban ez a gyümölcspárlatok minőségén nem ront. A Pálinka Lovagrend elnöke azt is elmondta, minden erdélyi gyümölcsből főznek pálinkát. A zömében székelyföldi pálinkafőző vállalkozókat tömörítő lovagrend vezetője hangsúlyozta, idén lényegesen kisebb a szilvatermés, mint tavaly, emiatt más gyümölcsökből készül több pálinka, de a piacra termelő kisüzemek az ország más részeiből vagy éppen külföldről is vásároltak cefrének való gyümölcsöket.
Az Erdélyi Gasztró cikkéből az is kiderül, hogy míg Beszterce-Naszód megyében vagy a Szilágyságban a saját cefrével rendelkező gazdák inkább az ötven fok fölötti pálinkákat kedvelik, addig Maros megyében több pálinkafőző ötven fok alá csökkentette a végtermék erősségét. Antalfi szerint a hivatalosan elismert romániai gyümölcspárlatok erősségtartománya 37 és 60 fok között váltakozhat, de a szakember úgy tartja, minél kisebb az alkoholfok, annál jobban kijönnek a rövidital aromái. Egy 40 fokos pálinkának összehasonlíthatatlanul más az aromavilága, mint az ötven fok körüli vagy e fölötti kisüstinek, ahol csak az erősség dominál, és nem a gyümölcs ízvilága. A népszerű pálinka Erdélyben általában 48 fokos, bár Székelyföld és a Szilágyság egyes vidékén a gazdák az ennél erősebb párlatokat kedvelik.
Az Erdélyi Pálinka Lovagrend tagjai: figyelnek egymás munkájára
Fotó: Erdélyi Pálinka Lovagrend
A rendszerváltás óta pálinkafőzéssel foglalkozó marossárpataki szakember szerint az idény már nyáron beindult a földieperrel, amit a cseresznye és a meggy követett, utána jöttek sorban az erdei gyümölcsök. Minden év őszén elkezdődik a háztáji cefrék csúcsidénye, amire Erdély-szerte elég sokan ráharaptak.
Köztudott, hogy a vegyi beavatkozás segíthet a gyümölcsön, de ízét tekintve nem ugyanazt a minőségű pálinkát lehet előállítani egy termesztett, mint egy vadon termő gyümölcsből. Mindig előszeretettel készítek pálinkát áfonyából, málnából, erdei somból, kökényből, vadkörtéből, vadalmából, erdei vadcseresznyéből, vadon termő szőlőkből, illetve más vadgyümölcsből” – magyarázza Antalfi. Ezek az igazi pálinkaínyencségek. Ugyanakkor jó minőségű és kelendő pálinka készül termesztett besztercei szilvából, körtéből, birsből, meggyből, fekete ribizliből, házi cseresznyéből, almából és barackból is. Magyarán, mindenféle vadon termő és termesztett gyümölcsből lehet kiváló pálinkát főzni.
A desszertet a tiramisu ihlette, egy sokkal egészségesebb változat ez a krémes, kávés zabmisu, amely felidézi a klasszikus tiramisu hangulatát, csak kevesebb kalóriával. Rövid idő alatt elkészíthető.
A gyerekkönyv-illusztrálást ajándékba kapta a szakmától, és szereti, amikor reális környezetben valami fantasztikum történik a rajz által – vallja Orosz Annabella grafikus, illusztrátor a Jelenlét legújabb műsorának meghívottja.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
szóljon hozzá!