
Az erdélyi pálinka minősége Kárpát-medence-szerte elismert
Fotó: Barabás Ákos
A tavalyihoz képest szegényes, de egy átlagos esztendőhöz viszonyítva elfogadható az idei pálinkafőzési szezon – mutat rá Antalfi Zoltán marossárpataki pálinkafőző mester, a Pálinka Lovagrend elnöke. A Székelyhon napilap e heti Erdélyi Gasztró mellékletében az erdélyi pálinkákról is olvashatunk.
2019. október 23., 14:282019. október 23., 14:28
Noha idén kevesebb pálinkát tudnak főzni, hiszen a tavalyi rekordév után ebben az évben kevesebb gyümölcs termett, a pálinkafőző mester szerint azonban ez a gyümölcspárlatok minőségén nem ront. A Pálinka Lovagrend elnöke azt is elmondta, minden erdélyi gyümölcsből főznek pálinkát. A zömében székelyföldi pálinkafőző vállalkozókat tömörítő lovagrend vezetője hangsúlyozta, idén lényegesen kisebb a szilvatermés, mint tavaly, emiatt más gyümölcsökből készül több pálinka, de a piacra termelő kisüzemek az ország más részeiből vagy éppen külföldről is vásároltak cefrének való gyümölcsöket.
Az Erdélyi Gasztró cikkéből az is kiderül, hogy míg Beszterce-Naszód megyében vagy a Szilágyságban a saját cefrével rendelkező gazdák inkább az ötven fok fölötti pálinkákat kedvelik, addig Maros megyében több pálinkafőző ötven fok alá csökkentette a végtermék erősségét. Antalfi szerint a hivatalosan elismert romániai gyümölcspárlatok erősségtartománya 37 és 60 fok között váltakozhat, de a szakember úgy tartja, minél kisebb az alkoholfok, annál jobban kijönnek a rövidital aromái. Egy 40 fokos pálinkának összehasonlíthatatlanul más az aromavilága, mint az ötven fok körüli vagy e fölötti kisüstinek, ahol csak az erősség dominál, és nem a gyümölcs ízvilága. A népszerű pálinka Erdélyben általában 48 fokos, bár Székelyföld és a Szilágyság egyes vidékén a gazdák az ennél erősebb párlatokat kedvelik.
Az Erdélyi Pálinka Lovagrend tagjai: figyelnek egymás munkájára
Fotó: Erdélyi Pálinka Lovagrend
A rendszerváltás óta pálinkafőzéssel foglalkozó marossárpataki szakember szerint az idény már nyáron beindult a földieperrel, amit a cseresznye és a meggy követett, utána jöttek sorban az erdei gyümölcsök. Minden év őszén elkezdődik a háztáji cefrék csúcsidénye, amire Erdély-szerte elég sokan ráharaptak.
Köztudott, hogy a vegyi beavatkozás segíthet a gyümölcsön, de ízét tekintve nem ugyanazt a minőségű pálinkát lehet előállítani egy termesztett, mint egy vadon termő gyümölcsből. Mindig előszeretettel készítek pálinkát áfonyából, málnából, erdei somból, kökényből, vadkörtéből, vadalmából, erdei vadcseresznyéből, vadon termő szőlőkből, illetve más vadgyümölcsből” – magyarázza Antalfi. Ezek az igazi pálinkaínyencségek. Ugyanakkor jó minőségű és kelendő pálinka készül termesztett besztercei szilvából, körtéből, birsből, meggyből, fekete ribizliből, házi cseresznyéből, almából és barackból is. Magyarán, mindenféle vadon termő és termesztett gyümölcsből lehet kiváló pálinkát főzni.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!