Minden erdélyi gyümölcsből főznek pálinkát

Az erdélyi pálinka minősége Kárpát-medence-szerte elismert

Fotó: Barabás Ákos

A tavalyihoz képest szegényes, de egy átlagos esztendőhöz viszonyítva elfogadható az idei pálinkafőzési szezon – mutat rá Antalfi Zoltán marossárpataki pálinkafőző mester, a Pálinka Lovagrend elnöke. A Székelyhon napilap e heti Erdélyi Gasztró mellékletében az erdélyi pálinkákról is olvashatunk.

Liget

2019. október 23., 14:282019. október 23., 14:28

Noha idén kevesebb pálinkát tudnak főzni, hiszen a tavalyi rekordév után ebben az évben kevesebb gyümölcs termett, a pálinkafőző mester szerint azonban ez a gyümölcspárlatok minőségén nem ront. A Pálinka Lovagrend elnöke azt is elmondta, minden erdélyi gyümölcsből főznek pálinkát. A zömében székelyföldi pálinkafőző vállalkozókat tömörítő lovagrend vezetője hangsúlyozta, idén lényegesen kisebb a szilvatermés, mint tavaly, emiatt más gyümölcsökből készül több pálinka, de a piacra termelő kisüzemek az ország más részeiből vagy éppen külföldről is vásároltak cefrének való gyümölcsöket.

Az Erdélyi Gasztró cikkéből az is kiderül, hogy míg Beszterce-Naszód megyében vagy a Szilágyságban a saját cefrével rendelkező gazdák inkább az ötven fok fölötti pálinkákat kedvelik, addig Maros megyében több pálinkafőző ötven fok alá csökkentette a végtermék erősségét. Antalfi szerint a hivatalosan elismert romániai gyümölcspárlatok erősségtartománya 37 és 60 fok között váltakozhat, de a szakember úgy tartja, minél kisebb az alkoholfok, annál jobban kijönnek a rövidital aromái. Egy 40 fokos pálinkának összehasonlíthatatlanul más az aromavilága, mint az ötven fok körüli vagy e fölötti kisüstinek, ahol csak az erősség dominál, és nem a gyümölcs ízvilága. A népszerű pálinka Erdélyben általában 48 fokos, bár Székelyföld és a Szilágyság egyes vidékén a gazdák az ennél erősebb párlatokat kedvelik.

Az Erdélyi Pálinka Lovagrend tagjai: figyelnek egymás munkájára

Fotó: Erdélyi Pálinka Lovagrend

A rendszerváltás óta pálinkafőzéssel foglalkozó marossárpataki szakember szerint az idény már nyáron beindult a földieperrel, amit a cseresznye és a meggy követett, utána jöttek sorban az erdei gyümölcsök. Minden év őszén elkezdődik a háztáji cefrék csúcsidénye, amire Erdély-szerte elég sokan ráharaptak.

„Minőség szempontjából az erdélyi pálinka magáért beszél. Ezt a Kárpát-medencei versenyekről hazahozott számos díj igazolja. A természeti adottság is sokat segít abban, hogy a pálinkafőzéshez használatos gyümölcsök a vadonban is megteremnek.

Köztudott, hogy a vegyi beavatkozás segíthet a gyümölcsön, de ízét tekintve nem ugyanazt a minőségű pálinkát lehet előállítani egy termesztett, mint egy vadon termő gyümölcsből. Mindig előszeretettel készítek pálinkát áfonyából, málnából, erdei somból, kökényből, vadkörtéből, vadalmából, erdei vadcseresznyéből, vadon termő szőlőkből, illetve más vadgyümölcsből” – magyarázza Antalfi. Ezek az igazi pálinkaínyencségek. Ugyanakkor jó minőségű és kelendő pálinka készül termesztett besztercei szilvából, körtéből, birsből, meggyből, fekete ribizliből, házi cseresznyéből, almából és barackból is. Magyarán, mindenféle vadon termő és termesztett gyümölcsből lehet kiváló pálinkát főzni.