
Mihályfalvi Ernő úgy véli, hogy az országos döntőkön lehet fejlődni
Fotó: Erdély Bálint Előd
A legeredményesebb székelyföldi edzőnek számít a női kézilabdában, aki több mint hetvenévesen a Székelyföldi Kézilabda Akadémia tavalyi létrejötte után újra csapatot épít. Mihályfalvi Ernő a székelyudvarhelyi kézilabdáról, az akadémián belül kitűzött célokról, ottani tevékenységéről, a szülői és játékvezetői attitűdről is beszélt a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2019. október 08., 11:472019. október 08., 11:47
Az 1948-ban született Mihályfalvi Ernő 1985-ben került Székelyudvarhelyre, az akkor a másodosztályból kiesett felnőtt Akarat SK edzőjeként. A dési származású szakember korábban a román női ifjúsági válogatott (1981–1983), valamint két első osztályú gárda, a Besztercei Gloria és a Zilahi Textila edzője volt. Vezetésével az Akarat 1987-ben visszajutott a másodosztályba, és ott is maradt 1991-es megszűnéséig. Ifjúsági szinten is erős csapatokat nevelt ki, a kilencvenes években az ifjúsági 2-es és 3-as korosztályok (a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején születettek) rendre hozták a jó eredményeket, országos szinten nagyon erősnek számítottak. 1997-ben a sportiskola ifjúsági 2-es (1981–82-ben születettek), illetve ifjúsági 3-as (1983–84-es generáció) lánycsapata is országos bajnok lett, az ificsapatok keretéből pedig újra felnőtt női kézilabdacsapata lett Székelyudvarhelynek. Később kizárólag ificsapatokkal foglalkozott, illetve néhány hónapig a felnőtt férficsapat, a Székelyudvarhelyi KC vezetőedzője volt.
Mint az Erdélyi Sport kiadvány interjújában elmondja, a városvezetés hozzáállása miatt kiábrándult, ezért is hagyta abba az edzősködést a felnőtt csapatnál, aztán a tavaly nyáron felkérték az újonnan létrehozott akadémiáról, jelenleg a 2007-es, 2008-as generációt „viszi”. Rámutatott, ebben a korban az első és a legfontosabb a labda kezelése, a labda eldobása. Erre már kis korukban kell megtanítani őket, mert általában a lányoknak nincs meg ez a képességük.
„Az Akadémiának az a célja, hogy utánpótlást neveljen, és a legjobb játékosok a középiskola elvégzése után, vagy akár már előtte, a felnőttek között játszhassanak. Azonban soha nem lehet felnőtt szinten jó eredményt elérni, ha az utánpótlási szint nem jut be legalább az országos döntőbe.”
Az alapoktól kezdte újra a sportág oktatását a Székelyföldi Kézilabda Akadémiánál
Fotó: Erdély Bálint Előd
Arra a kérdésre, hogy hogyan kezeli az olyan helyzeteket, amikor a gyerekek szülei szurkolóként hangosabbak, mint az edző, elmondta, a szülőnek az a feladata, hogy nézze a meccset, és majd utána elmondja a véleményét a gyerekének, illetve az edzőnek.
Mihályfalvi Ernő hangsúlyozta, fontos a pszichikai felkészülés is.
Szokják meg, hogy ezt idegekkel bírni kell, attól függetlenül, hogy igazuk van. A mostani ifjúsági mérkőzéseken már nem csalnak annyira a játékvezetők, mint mondjuk húsz-harminc évvel ezelőtt, szerintem elég tisztességes kezdett lenni ezen a szinten is a játékvezetői szakma.”
A teljes interjú az Erdélyi Sport október 8-ai számában olvasható.
Miért kötözték össze régen a háztartásban lévő ollók éleit spárgával? Milyen hiedelem társult hozzá? A Csíki Székely Múzeum e havi kiemelt tárgya erre nyújt magyarázatot.
Ha kedveled a mexikói konyhát, de nincs sok időd a főzésre, a csirkés taco tökéletes választás. Ropogós tortilla, szaftos csirkefalatok, paradicsom, fűszerek és lime – mindössze ennyi kell a különleges vacsorához.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
szóljon hozzá!