
Egyelőre a teázás iránti igény nem annyira felkapott, mint például Budapesten
Fotó: Pixabay
Egyre népszerűbbek a teaházak. Erdélyi nagyvárosainkban is kedveltek, a színes budapesti felhozataltól azonban még messze állunk. A magyar főváros egyik legismertebb teaházában, a Siriusba kalauzolja el olvasóit a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró melléklete.
2020. október 28., 10:592020. október 28., 10:59
2020. október 28., 18:492020. október 28., 18:49
Az utóbbi években Erdélyben is terjednek a teaházak, de nagy választékról még nem beszélhetünk. Egyelőre a teázás iránti igény nem annyira felkapott, hogy sok vállalkozónak megérje csupán erre szakosodni, ahol a teaválaszték mellett kávézni, illetve gyümölcsleveket tudnak fogyasztani a betérő vendégek.
Budapest belvárosában, a 8. kerületben – nem messze a Magyar Rádió székházától –, a Bródy Sándor utcában van a Sirius teaház, ami több helységből álló, pincelakásszerű, sajátságos hangulatú lokál százféle teával. Mindez egy megrögzött teafogyasztó számára „szem s szájnak ingere”. Amint felüti a könyvnyi kínálatot, a vendég egyből a bőség zavarában szenved. Még egy olyan gyümölcstea kedvelőnek is tudnak újdonsággal szolgálni, aki az évek során minden elérhető változatot kipróbált már. Például a sárgadinnye címszó alatt felkínált teával, amiben volt lédús sárgadinnye, édes ananász és más gyümölcstea-keverék, kiegészítve szőlő, ananász, papaja és mangó főzetével. Az összetételben a sárgadinnye jellegzetes íze volt a perdöntő.
Különben legtöbb gyümölcsteájukat érdekes keverékekként kínálják, amiben a névben szereplő gyümölcs az aromát meghatározó összetevő, miközben a háttérben ott van a többi növény ízvilága.
A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletében találják meg.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!