Mesélő hangszerek. Modernkori kincskeresés
Amikor egy ilyen régi hangszert megfog az ember, az olyan, mint a kincskeresés – mondja Hadnagy Lehel
Fotó: Hadnagy Helga
A hangszerek sok mindenről mesélhetnek, idén éppen arról, hogy némaságra voltak ítélve. De láttak ők már szebb időket is, mulatságot, lakodalmat, radinát, regrutabált. S hogy e történetek ne merüljenek feledésbe, a Gyimesfelsőloki Ifjúsági és Közművelődési Egyesület egy nemrégiben véget ért pályázat keretében arra ösztönözte a Gyimesek völgyében lakókat, hogy osszák meg történeteiket régi hangszereikről.
D. Balázs Ildikó
2020. december 31., 17:222020. december 31., 17:22
Jó lenne a Gyimesek völgyében fellelhető régi hangszereket feltérképezni, számba venni, lerajzolni – nyilatkozta egy korábbi, vele készült beszélgetésünk során Hadnagy Lehel, borospataki fiatal gardonkészítő mester. Most pedig ennek az ideje is eljött a Gyimesfelsőloki Ifjúsági és Közművelődési Egyesület által elindított pályázatnak köszönhetően. Így kerültek elő a padlásról, a szekrény mélyéről régi, poros citerák, hegedűk, amelyek által történetek elevenedtek meg, mesélni kezdtek a hangszerek és tulajdonosaik.
„Az ősszel meghirdetett gyűjtés fontosságát egy helybéli idős néni erősítette meg bennünk, ő hozott be hozzánk egy 1945-ben készített citerát, mondván, hogy neki még van otthon egy, s ez annyira régi hangszer, hogy úgy gondolja, minálunk jó helyen lesz, hiszen hallotta, hogy Lehel gardonokat készít. Elmesélte, hogy sok családnál volt citera a Gyimesekben, s karácsonykor ezek sok helyen előkerültek. De meglepő módon nagyon sok, citerával kapcsolatos történetet küldtek el a felhívásra” – meséli Hadnagy Helga, az egyesület alelnöke.
A régi citera tulajdonosa a gyimesfelsőloki Karácsony Péter
Fotó: Hadnagy Helga
Parasztciterák ezek – egészíti ki férje, Lehel, akit hatalmas boldogság tölt el, amikor egy-egy régi hangszer a keze ügyébe kerül. Aztán kézbe vesz egy régi hegedűt, amely a jelenlegi gyimesközéploki tájház épületének a felújításakor került elő a padlásról.
1957 az a dátum lehet, amikor első alkalommal felnyitották és megjavították. Gondolkodok azon, hogy szépen megtisztítom ezt a hangszert, bár tudom, hogy ez egy hosszú, sziszifuszi munka, nem fog menni egyik napról a másikra. Szeretnék életet lehelni bele. Amikor egy ilyen régi hangszert megfog az ember, az olyan, mint a kincskeresés. Nem tudni, mit rejt” – magyarázza lelkesen Lehel.
Ami a beérkezett citerákat illeti, bizony azokat sem hanyagolja el, tervei vannak. Szeretne egy régi citera mintájára egy új hangszert készíteni, szeretne jobban elmélyülni ennek készítésében, javításában.
Régi hangszer, mely sok titkot rejt
Fotó: Hadnagy Helga
Aztán előkerül egy régi citera, amelynek tulajdonosa a gyimesfelsőloki Karácsony Péter. „A citera iránti szeretetét az édesapjától örökölte, nem csak ő, hanem lánytestvére is. Fiatalként még az édesapjától örökölt hangszeren játszott, aztán jött az ötlet, hogy kellene egy új, mivel az már nagyon kikopott. Nem tanította senki, az előző mintájára elkészítette a saját hangszerét, amelyet ő hangolt, majd később javított. Nagy szeretettel viselte gondját a hangszernek. Esténként, amikor összeültek az ismerősökkel, mindig előkerült a citera.
Egészségi állapotának romlásával a citera háttérbe szorult, már nem tudja javítani, és nem tud rajta játszani. Betegsége ellenére ma is jókedvű, és ugyanúgy szereti a zenét, ezt egy szájmuzsikán tudja kiélni, amelyen még el tud játszani dallamokat, amelyeket nagyon szeret. Gyakran előkerül a szájmuzsika, amelyen játszik és felesége énekel. Vallomásuk szerint: »vígan mennek tönkre«” – olvasható a hozzá csatolt leírásban.
Ez a hegedű a jelenlegi gyimesközéploki tájház épületének felújításakor került elő a padlásról
Fotó: Hadnagy Helga
Egy másik régi citeráról a szintén gyimesfelsőloki Farkas Tímea írja: „Dédnagytatám a szomszédja citerájának a mintájára készítette. A nagymamám segítség nélkül tanult meg rajta játszani a szomszédban citerázó lányok kézmozdulatait utánozva. Nyári estéken a kalibáknál összegyűltek és táncoltak a nagyobb fiúk és lányok”.
A Communitas Alapítvány által támogatott pályázat ugyan lezárult, ám az egyesület továbbra is várja a fotókat, történeteket régi idők pásztorfurulyáiról, citeráiról, gardonairól, hegedűiről. Hadd meséljenek a hangszerek!
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Töltött karaj – videó
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Töltött karaj – videó
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Egy alma mint kellék
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Egy alma mint kellék
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!