
Czibor a magyar válogatott és a Barcelona támadója volt, csak a rendszerváltás után tért haza
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Háborúk és forradalmak, autoriter rendszerek és konkrétan fegyverropogás elől menekültek szüleikkel vagy egyedül, csoportosan vagy családjukkal. Sokan azután lettek nagyok – vagy még egyszer nagyok –, hogy új esélyt kaptak vagy csináltak maguknak, mások pedig világsztárként is hordozzák a gyermekkori háborús traumákat – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2022. június 07., 12:172022. június 07., 12:17
Sajnos előfordul, hogy a sportoló nem azért kerül külföldre, mert jobb lehetőségei vannak – a huszadik század bővelkedett olyan esetekben, amikor egy-egy háború, forradalom vagy éppen diktatórikus rendszer arra késztette a magát sikeresnek tartó sportolót vagy edzőt, hogy emigráljon és máshol próbáljon szerencsét, holott ő szíve szerint maradt volna szülőföldjén.
Puskás a Honvéd után a Real Madridban is klublegenda lett
Fotó: Wikimedia Commons
A 20. századi történelmi események igencsak sok magyart kényszerítettek külföldre – már az 1920-as években, a trianoni országvesztés utáni években is sokan próbáltak szerencsét külföldön, a legnagyobb és legismertebb emigráns labdarúgók és edzők ebből az időszakból Plattkó Ferenc, Guttmann Béla, Bukovi Márton és Schlosser Imre. A második világháború után, a vasfüggöny teljes bezárulása előtt néhány nagyon ismert magyar futballista még legálisan hagyhatta el Magyarországot: az 1938-as vébén ezüstérmes magyar válogatott két, talán legjobb játékosa, Zsengellér Gyula és dr. Sárosi György. Sárosi Béla és Kubala László már kalandos úton jutott ki, míg
Nem is ment, egészen az 1956-os forradalomig, ám akkor újabb hatalmas kivándorlási hullám következett. Az olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar válogatottból, az Aranycsapatból hárman nem tértek haza 1956 késő őszén: Czibor Zoltán, Kocsis Sándor, illetve Puskás Ferenc több kitérő után végül Spanyolországban talált új otthont és új csapatot magának. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!