
Czibor a magyar válogatott és a Barcelona támadója volt, csak a rendszerváltás után tért haza
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Háborúk és forradalmak, autoriter rendszerek és konkrétan fegyverropogás elől menekültek szüleikkel vagy egyedül, csoportosan vagy családjukkal. Sokan azután lettek nagyok – vagy még egyszer nagyok –, hogy új esélyt kaptak vagy csináltak maguknak, mások pedig világsztárként is hordozzák a gyermekkori háborús traumákat – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2022. június 07., 12:172022. június 07., 12:17
Sajnos előfordul, hogy a sportoló nem azért kerül külföldre, mert jobb lehetőségei vannak – a huszadik század bővelkedett olyan esetekben, amikor egy-egy háború, forradalom vagy éppen diktatórikus rendszer arra késztette a magát sikeresnek tartó sportolót vagy edzőt, hogy emigráljon és máshol próbáljon szerencsét, holott ő szíve szerint maradt volna szülőföldjén.
Puskás a Honvéd után a Real Madridban is klublegenda lett
Fotó: Wikimedia Commons
A 20. századi történelmi események igencsak sok magyart kényszerítettek külföldre – már az 1920-as években, a trianoni országvesztés utáni években is sokan próbáltak szerencsét külföldön, a legnagyobb és legismertebb emigráns labdarúgók és edzők ebből az időszakból Plattkó Ferenc, Guttmann Béla, Bukovi Márton és Schlosser Imre. A második világháború után, a vasfüggöny teljes bezárulása előtt néhány nagyon ismert magyar futballista még legálisan hagyhatta el Magyarországot: az 1938-as vébén ezüstérmes magyar válogatott két, talán legjobb játékosa, Zsengellér Gyula és dr. Sárosi György. Sárosi Béla és Kubala László már kalandos úton jutott ki, míg
Nem is ment, egészen az 1956-os forradalomig, ám akkor újabb hatalmas kivándorlási hullám következett. Az olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar válogatottból, az Aranycsapatból hárman nem tértek haza 1956 késő őszén: Czibor Zoltán, Kocsis Sándor, illetve Puskás Ferenc több kitérő után végül Spanyolországban talált új otthont és új csapatot magának. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!