
Czibor a magyar válogatott és a Barcelona támadója volt, csak a rendszerváltás után tért haza
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Háborúk és forradalmak, autoriter rendszerek és konkrétan fegyverropogás elől menekültek szüleikkel vagy egyedül, csoportosan vagy családjukkal. Sokan azután lettek nagyok – vagy még egyszer nagyok –, hogy új esélyt kaptak vagy csináltak maguknak, mások pedig világsztárként is hordozzák a gyermekkori háborús traumákat – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2022. június 07., 12:172022. június 07., 12:17
Sajnos előfordul, hogy a sportoló nem azért kerül külföldre, mert jobb lehetőségei vannak – a huszadik század bővelkedett olyan esetekben, amikor egy-egy háború, forradalom vagy éppen diktatórikus rendszer arra késztette a magát sikeresnek tartó sportolót vagy edzőt, hogy emigráljon és máshol próbáljon szerencsét, holott ő szíve szerint maradt volna szülőföldjén.
Puskás a Honvéd után a Real Madridban is klublegenda lett
Fotó: Wikimedia Commons
A 20. századi történelmi események igencsak sok magyart kényszerítettek külföldre – már az 1920-as években, a trianoni országvesztés utáni években is sokan próbáltak szerencsét külföldön, a legnagyobb és legismertebb emigráns labdarúgók és edzők ebből az időszakból Plattkó Ferenc, Guttmann Béla, Bukovi Márton és Schlosser Imre. A második világháború után, a vasfüggöny teljes bezárulása előtt néhány nagyon ismert magyar futballista még legálisan hagyhatta el Magyarországot: az 1938-as vébén ezüstérmes magyar válogatott két, talán legjobb játékosa, Zsengellér Gyula és dr. Sárosi György. Sárosi Béla és Kubala László már kalandos úton jutott ki, míg
Nem is ment, egészen az 1956-os forradalomig, ám akkor újabb hatalmas kivándorlási hullám következett. Az olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar válogatottból, az Aranycsapatból hárman nem tértek haza 1956 késő őszén: Czibor Zoltán, Kocsis Sándor, illetve Puskás Ferenc több kitérő után végül Spanyolországban talált új otthont és új csapatot magának. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
szóljon hozzá!