
Királyregényeiben Toót-Holló Tamás számára a magyar kulturális emlékezetben megőrzött mitikus elemek a fontosak
Fotó: Kállai Márton/Szabad Föld
Szépirodalmi könyveinek jellegzetes nyelvezete a magyar mondavilág kimeríthetetlen tárházába kalauzolja el az olvasót. Toót-Holló Tamást népes olvasóközönsége elsősorban íróként ismeri, miközben „civilben” hosszú idő óta médiaintézményeket vezet, aktív újságíró. A Magyar Nemzet idén januárban kinevezett főszerkesztője többek között erről a kettősségről vall az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2020. október 15., 11:222020. október 15., 11:22
Toót-Holló Tamást könyveiben ősi magyar mítoszokat kutat és tár az olvasó elé, hogyan egyeztethető össze ez a munka a hírszerkesztés és a hírlapírás világával – tevődik fel a kérdés. „Egyfajta tudati oszcillációval, állandó és rendszeres szintváltással. Egyébként minden az idő helyes kezelésén múlik. És annak megtanulásán, hogy íróként nem szolgáltathatod ki magad az ihletre várásnak.
Ahogy egy kisgyermekes szülő sem akkor alszik, amikor álmos, hanem akkor, amikor a gyereke is elaludt” - mondja. Szellemi honvédelem aranykori fényben című könyve a magyar eredetmondákat veszi számba. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mekkora e témákra a mai ember fogadókészsége, könyveivel milyen olvasótábort célzol meg, elmondta, elsősorban azokat érheti el a legnagyobb valószínűséggel, akik hisznek a nemzetek Európájának öntudatra ébredésében. „A magyarság nemzeti eredetmondáinak és saját ősmítoszainak is komoly szerepe lehet ebben az ébredésben, különösen akkor, ha ezekre nem ódivatú jelenségekként tekintenünk, hanem megtaláljuk bennük a máig hatóan éltető erőt. E könyvem is arra törekszik, hogy
amelyet eleink sok tucat különböző verzióban, népmesékbe rejtve őriztek meg nekünk” - vallja. A teljes interjút az Erdélyi Napló csütörtöki számában találják meg.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.
szóljon hozzá!