
Déli napsütésben a vendégmarasztaló panzióba
Fotó: Kisréti Zsombor
A koronavírus-járvány által megviselt éttermek közül azok vannak szerencsésebb helyzetben, ahol a vendéglátás panzióval vagy szállodával párosul. A turisztikai szempontból kullogó Szilágyságban ez a kettősség lehet a vállalkozók mentőöve. A szilágycsehi Panoráma étterembe kalauzolja el olvasóit a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró melléklete.
2020. szeptember 02., 13:232020. szeptember 02., 13:23
2020. szeptember 02., 13:312020. szeptember 02., 13:31
A rendszerváltás óta eltelt harminc esztendőben a Szilágysággal mostohán bánt a turizmus. Míg a legtöbb erdélyi magyar tájegységben kisebb-nagyobb turistavonzó régiók alakultak ki, a Szilágyság nem dicsekedhet ilyennel.
Pedig magyar szempontból nem elhanyagolható a történelmi Szilágyságnak az 1968-ban megalakult Szilágy megyébe eső nagyobb része sem. A több tucat magyar falu és a gazdag történelmi múlttal rendelkező Szilágysomlyó, Szilágycseh, Zsibó és az öt évtizede megyeközpontként működő Zilah – amit a rendszerváltás előtti húsz évben a kommunista hatalom lerombolt, és ízléstelen tömbházakkal szórt tele – ma is vendégmarasztaló hely lehetne a turisták számára.
A kommunista időszak ipari centruma a rendszerváltás után leépült, és az utóbbi hónapokban a koronavírus-járvány még azoknak a cégeknek egy részét is padlóra küldte, amelyek munkahelyeket kínáltak. Nem véletlen, ha a városka lakosságának legalább egyharmada külföldön dolgozik. Ilyen miliőben nem könnyű éttermet fenntartani, a város fölött húzódó elegáns panzió azonban úgy tűnik, szerényen, de megél a turizmusból. A teljes cikket a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében találják meg.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!