
Küküllővár a református templom tornyából
Fotó: Szucher Ervin
Paradicsomi állapotok nem „fenyegetik” a küküllővári magyarokat, sorsuk szemlátomást mégis jóra fordult. A bizalmatlanságot, megalázást és sárba döngölést hozó trianoni száz évet egy ideje az elfogadás és a béke váltotta fel. A Bethlenek és Hallerek várkastélya alatt élő magyarságnak sikerült kivívnia a többség tiszteletét. Erről olvashatnak az Erdélyi Napló legfrissebb lapszámában.
2020. október 08., 11:012020. október 08., 11:01
A falubeliek szerint a történet az új református lelkész érkezésével kezdődött. Az Erdély több vidékén megfordult Barabási Endre hét esztendőnyi küküllővári szolgálat után szerencsésnek vallja magát. Gyülekezete nem apadt, hanem ellenkezőleg, nőtt és erősödött. Nemcsak szórványbeli, de székelyföldi lelkészkollégái is megirigyelhetnék, hisz a tavaly is többet keresztelt, mint amennyit temetett. A mintegy háromszáz fős gyülekezet életképes, összetartó közösség.
Barabás Endre református lelkész, a magyar közösség mozgatórugója
Fotó: Szucher Ervin
A reformátusokon kívül a helyi magyarságot mintegy tíz római katolikus és egy Balázsfalváról kiköltözött neoprotestáns laikus prédikátor alkotja. A számadatokból is könnyű kiköbözni, hogy széthúzásnak, vallási háborúnak nyoma sincs. Saját pénzéből Nagy Dénes baptista imaházat épített, de senkit nem próbált a maga hitére téríteni. Még azokat sem, akiknek nagyra fejlődött mezőgazdasági és állattenyészeti vállalkozásában kenyeret ad. Egyébként
„A faluban mindenki, aki valahol dolgozik, szabadidejében a földjeit is műveli, állatot tart, az udvarán lévő szőlőjét gondozza. Esze ágában nincs városra költözni vagy külföldre telepedni” – magyarázza a logikai összefonódást Barabási, majd sorolni kezdi: főgondnoka juhász, gondnoka a tehenészegyesület elnöke, egy másik presbiter marhatenyésztő.
A teljes riportot az Erdélyi Napló október 8-ai lapszámában találják.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!