Magyarnak lenni a trikolóros Küküllőváron
Küküllővár a református templom tornyából
Fotó: Szucher Ervin
Paradicsomi állapotok nem „fenyegetik” a küküllővári magyarokat, sorsuk szemlátomást mégis jóra fordult. A bizalmatlanságot, megalázást és sárba döngölést hozó trianoni száz évet egy ideje az elfogadás és a béke váltotta fel. A Bethlenek és Hallerek várkastélya alatt élő magyarságnak sikerült kivívnia a többség tiszteletét. Erről olvashatnak az Erdélyi Napló legfrissebb lapszámában.
Liget
2020. október 08., 11:012020. október 08., 11:01
A falubeliek szerint a történet az új református lelkész érkezésével kezdődött. Az Erdély több vidékén megfordult Barabási Endre hét esztendőnyi küküllővári szolgálat után szerencsésnek vallja magát. Gyülekezete nem apadt, hanem ellenkezőleg, nőtt és erősödött. Nemcsak szórványbeli, de székelyföldi lelkészkollégái is megirigyelhetnék, hisz a tavaly is többet keresztelt, mint amennyit temetett. A mintegy háromszáz fős gyülekezet életképes, összetartó közösség.
Barabás Endre református lelkész, a magyar közösség mozgatórugója
Fotó: Szucher Ervin
A reformátusokon kívül a helyi magyarságot mintegy tíz római katolikus és egy Balázsfalváról kiköltözött neoprotestáns laikus prédikátor alkotja. A számadatokból is könnyű kiköbözni, hogy széthúzásnak, vallási háborúnak nyoma sincs. Saját pénzéből Nagy Dénes baptista imaházat épített, de senkit nem próbált a maga hitére téríteni. Még azokat sem, akiknek nagyra fejlődött mezőgazdasági és állattenyészeti vállalkozásában kenyeret ad. Egyébként
„A faluban mindenki, aki valahol dolgozik, szabadidejében a földjeit is műveli, állatot tart, az udvarán lévő szőlőjét gondozza. Esze ágában nincs városra költözni vagy külföldre telepedni” – magyarázza a logikai összefonódást Barabási, majd sorolni kezdi: főgondnoka juhász, gondnoka a tehenészegyesület elnöke, egy másik presbiter marhatenyésztő.
A teljes riportot az Erdélyi Napló október 8-ai lapszámában találják.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!