
Korodi Levente: a barcasági csángók nagyobb odafi gyelést igényelnek
Fotó: Szucher Ervin
A Négyfalu részét képező Türkös magyarsága nincs könnyű helyzetben: a Brassóval összenőtt városka látványos növekedésével a csángó lakosság aránya rohamosan csökken. A mintegy 750 főt számláló magyar evangélikus gyülekezet lelkipásztorával, Korodi Leventével olvashatnak interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2022. március 17., 13:182022. március 17., 13:18
Hogy miként lettek evangélikusok a barcasági csángók, azt Brassó közelségével és a szász hatással magyarázza az ezt firtató újságírói kérdésre válaszolva Korodi Levente. „Négyfaluban az első gyülekezet, amelyről a feljegyzésekből tudunk, a csernátfalusi.
Mint ahogy a település további három falujának lakói is. Az 1560- as évek után a Brassó környéki települések szász fennhatóság alá kerültek. Ez olyannyira erős köteléknek bizonyult, hogy amikor a türkösi csángók 1885-ben megépítették az evangélikus templomot, a gyülekezet még mindig a német evangélikus esperesség fennhatósága alá tartozott.
Őt nem érdekelte a hívek véleménye, így az újonnan felépített templom két esztendőn keresztül zárt ajtókkal állt. Csak akkor nyílt lehetőség magyarul szolgálni, miután megalakult a magyar evangélikus esperesség. Közben a rekatolizációs folyamat egy kisebb méretű katolikus templom építését hozta magával. Városi szinten – azaz Bácsfaluban, Türkösön, Csernátfaluban és Hosszúfaluban – ma mintegy négyezren vallják magukat római katolikusnak, valamivel több mint ötezren pedig evangélikusnak” – magyarázza a lelkipásztor. A vele készült teljes interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!