
Korodi Levente: a barcasági csángók nagyobb odafi gyelést igényelnek
Fotó: Szucher Ervin
A Négyfalu részét képező Türkös magyarsága nincs könnyű helyzetben: a Brassóval összenőtt városka látványos növekedésével a csángó lakosság aránya rohamosan csökken. A mintegy 750 főt számláló magyar evangélikus gyülekezet lelkipásztorával, Korodi Leventével olvashatnak interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2022. március 17., 13:182022. március 17., 13:18
Hogy miként lettek evangélikusok a barcasági csángók, azt Brassó közelségével és a szász hatással magyarázza az ezt firtató újságírói kérdésre válaszolva Korodi Levente. „Négyfaluban az első gyülekezet, amelyről a feljegyzésekből tudunk, a csernátfalusi.
Mint ahogy a település további három falujának lakói is. Az 1560- as évek után a Brassó környéki települések szász fennhatóság alá kerültek. Ez olyannyira erős köteléknek bizonyult, hogy amikor a türkösi csángók 1885-ben megépítették az evangélikus templomot, a gyülekezet még mindig a német evangélikus esperesség fennhatósága alá tartozott.
Őt nem érdekelte a hívek véleménye, így az újonnan felépített templom két esztendőn keresztül zárt ajtókkal állt. Csak akkor nyílt lehetőség magyarul szolgálni, miután megalakult a magyar evangélikus esperesség. Közben a rekatolizációs folyamat egy kisebb méretű katolikus templom építését hozta magával. Városi szinten – azaz Bácsfaluban, Türkösön, Csernátfaluban és Hosszúfaluban – ma mintegy négyezren vallják magukat római katolikusnak, valamivel több mint ötezren pedig evangélikusnak” – magyarázza a lelkipásztor. A vele készült teljes interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
szóljon hozzá!