
Korodi Levente: a barcasági csángók nagyobb odafi gyelést igényelnek
Fotó: Szucher Ervin
A Négyfalu részét képező Türkös magyarsága nincs könnyű helyzetben: a Brassóval összenőtt városka látványos növekedésével a csángó lakosság aránya rohamosan csökken. A mintegy 750 főt számláló magyar evangélikus gyülekezet lelkipásztorával, Korodi Leventével olvashatnak interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2022. március 17., 13:182022. március 17., 13:18
Hogy miként lettek evangélikusok a barcasági csángók, azt Brassó közelségével és a szász hatással magyarázza az ezt firtató újságírói kérdésre válaszolva Korodi Levente. „Négyfaluban az első gyülekezet, amelyről a feljegyzésekből tudunk, a csernátfalusi.
Mint ahogy a település további három falujának lakói is. Az 1560- as évek után a Brassó környéki települések szász fennhatóság alá kerültek. Ez olyannyira erős köteléknek bizonyult, hogy amikor a türkösi csángók 1885-ben megépítették az evangélikus templomot, a gyülekezet még mindig a német evangélikus esperesség fennhatósága alá tartozott.
Őt nem érdekelte a hívek véleménye, így az újonnan felépített templom két esztendőn keresztül zárt ajtókkal állt. Csak akkor nyílt lehetőség magyarul szolgálni, miután megalakult a magyar evangélikus esperesség. Közben a rekatolizációs folyamat egy kisebb méretű katolikus templom építését hozta magával. Városi szinten – azaz Bácsfaluban, Türkösön, Csernátfaluban és Hosszúfaluban – ma mintegy négyezren vallják magukat római katolikusnak, valamivel több mint ötezren pedig evangélikusnak” – magyarázza a lelkipásztor. A vele készült teljes interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!