Kuriózum az erdélyi angyaljárás. Vajon miért csak hozzánk jön?

„Alapvetően itt a ferenceseknek nagy szerepük volt a karácsonyi ünnepkör elterjesztésében, gyakorlásában: székelyföldi, erdélyi betlehemes játékokból sehol sem hiányzik az angyal. A betlehemi történetben angyal adja hírül Jézus eljövetelét, a pásztoroknak angyal adja hírül a Messiás megszületését. Nagyon fontos szerepe van az angyaloknak mint teremtményeknek, ugyanakkor szellemi lények, Istennek követei, a mennyországnak hírnökei, így kézenfekvő volt az ajándékozó szerep is” – magyarázza Barabás László, aki szerint lehetett egy kis ellentmondás is annak idején, hogy miért pont az éppen megszületett Jézuska hozza az ajándékot, amikor a bibliai történet további részében is a pásztorok és a napkeleti bölcsek vagy „háromkirályok” vitték az ajándékot az újszülött Jézusnak. A néprajzkutató rámutat, aztán a felekezeti megoszlás később területi megoszlássá alakult, de hogy pontosan mikor és hogyan, ez egy olyan terület, amely még elég feltáratlan. Barabás László szerint azonban azokon a magyar területeken, ahol a Jézuska az ajándékozó, ott is nagy szerepük van az angyaloknak. „Voltak olyan területek, ahol az ajándékot hozhatta a Jézuska, de a karácsonyfa feldíszítésében, illetve az ajándék előkészítésében az angyaloknak is szerepet tulajdonítottak” – fogalmaz a néprajzkutató, miközben hangsúlyozza: ne feledjük, az egész karácsonyi ünnepkör története nem több mint kétszáz éves.

A néprajzkutató érdekes adalékkal szolgált: Erdélyben sem mindenütt az angyal hozta a karácsonyfát, az ajándékokat,

Az ajándékozók mára sok helyen „összekeveredtek”, az amerikai karácsonyi filmekből szinte jobban ismerjük a tengerentúli ünnepi szokásokat, mint a miénket, nem is beszélve arról, hogy egy többfelekezetű, többetnikumú családban hogyan keverednek az ajándékosztó figurák, lehet, hogy a Mikulás is meglátogatja őket december 6-án, de december 24-én is Télapó jön hozzájuk, vagy Karácsony apó és Jézuska is visz ajándékot. Mára ezek kicsit összefonódtak, s kulturális identitást is jelentenek – állítja a néprajzkutató.

S hogy hol ki hozza az ajándékot?

A román gyermekeknek például Moș Crăciun, azaz Karácsonyapó hoz ajándékot december 24-én. A brit gyermekeknek is Father Christmas, szintén Karácsonyapónak fordítható, igaz, nekik december 25-én, reggel. Finnországban lakik az „igazi” Télapó, akit Joulupukkinak hívnak, ő az ajándékfelelős, Svédországban Jultomten, vagyis egy manó rejti a karácsonyfa alá a meglepetéseket szenteste. Svájcban és Ausztriában Christkindet (a gyermek Jézust) várják karácsonykor.

Az amerikai gyerekekhez Santa Claus rénszarvas szánon érkezik, és az angol mintának megfelelően a kéményen keresztül lopózik be és rejti a fenyőfa alá az ajándékokat. Ausztráliában is megünneplik a karácsonyt a keresztény hagyományokat követők, igaz, ott a nyár kellős közepére esik az ünnep, és a nyári Mikulás nyolc fehér kenguruval érkezik.