Kovásznától Zangláig – önkéntes munka Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain

Konnát Árpád egyedüli háromszéki fiatalként négy hetet önkénteskedett a falu melletti női kolostor területén, élményeit a 2024-re meghirdetett Csoma-emlékév apropóján idézte fel a szép számban összegyűlt közönségnek.

Kaotikus forgalom és rengeteg szemét

A régésztechnikus bevezetőjében a Csoma Szobája Alapítvány tevékenységét ismertette, majd

A kaland egy 22 órás repülőúttal indult Bécsből India fővárosába, ahová megérkezve az önkéntesek egyből nyakukba vették a várost. Tuktukkal (háromkerekű motorizált jármű) utazva gyorsan megtapasztalták a helyi közlekedés sajátosságait, ugyanis az indiai városi forgalomban „mindenki úgy közlekedik, ahogy tud”, nincsenek forgalmi sávok vagy jelzőtáblák, szinte folyamatos a dudálás, és annak van elsőbbsége, aki a nagyobb járművel közlekedik.

– mesélte Konnát Árpád.

A helyzet ellensúlyozására a hatóságok a világon elsőként tiltották be az egyszerhasználatos műanyag csomagolóanyagok használatát, ennek eredményei azonban csak hosszabb távon fognak meglátszani – vélekedett.

Kellemetlen fotózkodás és gyomorpróbáló konyha

A helyi lakósok számára nagy látványosság, ha európai embert látnak, ezért gyakran állítják meg a turistákat egy közös fotóra. Bár az elején szerették a jelenséget, az idő múlásával az önkéntesek számára teherré vált az állandó fotózkodás, ezért egy idő után csak a gyerekekkel, illetve azokkal a felnőttekkel tettek kivételt, akik valamiben segítettek nekik – osztotta meg a hallgatósággal az előadó. Hozzátette:

Az étkezés kapcsán felhívta a figyelmet, hogy európaiként nagyon nehéz hasmenés nélkül megúszni egy indiai utazást, ugyanis az ottaniak más alapanyagokat használnak és másképp is fűszereznek.

– hangsúlyozta. Hozzátette: bár Indiában európai mércével nem túl magasak az árak, a turistalátványosságoknál jellemző, hogy

– magyarázta a régésztechnikus.

Érintették Manali városát is, ahová a 60-70-es években sok európai és amerikai hippi költözött egyrészt az emberek nyugodtsága, másrészt a szabadon nővő kender miatt, melynek diszkrét fogyasztását nem büntetik a hatóságok, csupán az árusítása és csempészése esetén lépnek fel szigorúan. Manalin halad át az egyik fő útvonal észak felé, ezért egy kisebb turistaközpontnak számít, ahol a vendégek ellátására vannak berendezkedve.

„A szerzetesek is arra törekednek, hogy úgy viselkedjenek, öltözködjenek és annyi pénzt kérjenek, amit egy turista elvár” – fogalmazott.

Egy átlagos munkanapon körülbelül hét órát dolgoztak, a pihenőnapokat pedig kirándulással töltötték, így közösen

A Csoma Szobája Alapítvány egy korábbi projektjének köszönhető az úgynevezett napiskola megépítése is, amely úgy van kialakítva, hogy teljesen passzív módon, napenergia felhasználásával legyen fűthető. Az innovatív épület nagy segítség volt a helyiek számára, mert így

A zanglai palotában megtekinthették Kőrösi Csoma Sándor egykori szobáját is, ahol

Az ajtó fölött a „Csoma’s room” felirat jelzi a helyszínt, ugyanakkor több emléktábla is őrzi a 240 éve született kutató emlékét.

– idézte fel az önkéntes.

Amritszár városában meglátogatták a szikh vallás központi helyszínét, az Aranytemplomot is, amely onnan kapta a nevét, hogy falát arannyal bevont bronzlemezek borítják. Árpád elmondása szerint a Himalája mellett ez volt a kedvenc helye Indiában, mert

Útjuk végállomása Delhi volt, ahol megnézték a hadtörténettel kapcsolatos múzeumokat, majd egy újabb hosszú repülőutat követően hazaérkeztek.

Újra lehet önkéntesnek jelentkezni

A Csoma Szobája Alapítvány a világjárvány miatti leállást követően 2024-ben újra meghirdette zanglai önkéntesprogramját, ezért Konnát Árpád arról is beszélt, hogy mit kell tennie annak, aki hozzá hasonlóan vállalkozna egy indiai kalandra. Mint mondta,

A repülőjegy árát az önkéntesnek kell fedeznie, míg a zanglai szállás költségét az alapítvány fedezi. Kiemelte, hogy a Himalájában érdemes idegenvezetőt fogadni, mivel könnyen el lehet tévedni, az ország többi részén viszont nyugodtan lehet busszal vagy vonattal közlekedni.