
Látványként is kívánatos a Kossuth-emlékezetű sütemény
Fotó: Erdély Bálint Előd
Számos élményt felszínre hoz a kissé megpörkölődött dió vagy mandula íze az omlós piskótán, amit félhold alakúra szabva sorakoztatunk fel a süteményestálon. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványában egy olyan süteményt mutatnak be, amely sokaknak a gyermekkort idézi, de amely regényt is ihletett, az pedig folytatásos tévéfilmet eredményezett.
2020. április 22., 12:502020. április 22., 12:50
Ha minden igaz, amit a gasztrótörténet állít, a pozsonyi Palugyay Jakab-féle vendéglőben ismerte és kedvelte meg Kossuth Lajos a róla elnevezett könnyű süteményt. A Zöldfa szálló a Nemzetgyűlés épületével szemben állt. Ennek az erkélyéről jelentette be a téren összegyülekezett sokaságnak 1848. március 17-én Kossuth Magyarország újjászületését, miután V. Ferdinánd aláírta az Áprilisi törvényeket. Azt is feljegyezték, hogy azon az erkélyen állva mutatta be a városnak az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost is.
Palugyay Jakabnak, „a pozsonyi Gundelnak” a világhírű pincészetét Jókai Mór is megénekelte egy tárcában. Az eredetileg pozsonyi kiflinek nevezett süteményt, amiből Kossuth a mandulás változatot kedvelte, Palugyay 1848-ban nevezte el Kossuth-kiflinek.
Hamar sokak kedvenc olvasmányává vált Fehér Béla Kossuthkifli című történelmi (kaland)regénye, ami egyfajta Jókai paródia. Ennek alapján készült Rudolf Péter rendezésében 2013 és 2015 között a hatrészes magyar televíziós filmsorozat. A gazdag nyelvezetű, fordulatos történet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején játszódik.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!