
Látványként is kívánatos a Kossuth-emlékezetű sütemény
Fotó: Erdély Bálint Előd
Számos élményt felszínre hoz a kissé megpörkölődött dió vagy mandula íze az omlós piskótán, amit félhold alakúra szabva sorakoztatunk fel a süteményestálon. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványában egy olyan süteményt mutatnak be, amely sokaknak a gyermekkort idézi, de amely regényt is ihletett, az pedig folytatásos tévéfilmet eredményezett.
2020. április 22., 12:502020. április 22., 12:50
Ha minden igaz, amit a gasztrótörténet állít, a pozsonyi Palugyay Jakab-féle vendéglőben ismerte és kedvelte meg Kossuth Lajos a róla elnevezett könnyű süteményt. A Zöldfa szálló a Nemzetgyűlés épületével szemben állt. Ennek az erkélyéről jelentette be a téren összegyülekezett sokaságnak 1848. március 17-én Kossuth Magyarország újjászületését, miután V. Ferdinánd aláírta az Áprilisi törvényeket. Azt is feljegyezték, hogy azon az erkélyen állva mutatta be a városnak az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost is.
Palugyay Jakabnak, „a pozsonyi Gundelnak” a világhírű pincészetét Jókai Mór is megénekelte egy tárcában. Az eredetileg pozsonyi kiflinek nevezett süteményt, amiből Kossuth a mandulás változatot kedvelte, Palugyay 1848-ban nevezte el Kossuth-kiflinek.
Hamar sokak kedvenc olvasmányává vált Fehér Béla Kossuthkifli című történelmi (kaland)regénye, ami egyfajta Jókai paródia. Ennek alapján készült Rudolf Péter rendezésében 2013 és 2015 között a hatrészes magyar televíziós filmsorozat. A gazdag nyelvezetű, fordulatos történet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején játszódik.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!