Kirabolt falvak, önjelölt rendcsinálók
Hazatérő honvédek, valahol Európában
Fotó: Forrás: historia.hu
Mindennaposak voltak a lopások és betörések: Székelyföldet az első világháborúban a keresztülvonuló katonaság(ok) éléskamrának tekintették. Miután a katonaság kivonult, jött a hazatért katonákból verbuválódott bandák terrorja – olvasható az erdélyi Előretolt Helyőrség Élő történelem című rovatában.
Liget
2019. november 18., 14:042019. november 18., 14:04
2019. november 18., 14:072019. november 18., 14:07
1918 ősze rendszerváltások és összeomlások sorát hozta, valamint elszabadult erőszakot, egyéni, közösségi és nemzeti tragédiákat. A frontról hazatért katonák Székelyföldön a vélt és tényleges igazságtalanságot durván megtorolták. Mindenfelé lázongások törtek ki, ezek hátterében legtöbbször a leszerelt, fegyverrel rendelkező katonák álltak, sok esetben a megígért, az 1916-os román betörés során okozott károk elhúzódó kártérítése okozta a konfliktust. A lázongások során elöljárókat, tanítókat és papokat kergettek el. Kétes egyének bandába verődve, magukat rendcsinálóknak kikiáltva garázdálkodtak, bűnbandákba szerveződtek és rabolták, terrorizálták a települések lakosságát. A falusi forrongások megelőzésére a főispán általában jegyzőcseréket hajtott végre, a Nemzeti Tanácsok pedig helyi megbízható emberekből álló nemzetőrségeket hoztak létre. Ám voltak helyek, ahol a nemzetőrség együtt rabolt a bandákkal.
Az előzményekről így írnak: miután a román katonaság 1916-ban visszavonult Székelyföldről, távozásukkor végigrabolták a vidéket, az élelmiszerkészletet és mindent, ami mozgatható volt, szekérre pakolták, és vitték magukkal. Az emberek viszont hamarosan már az kérték, „Isten, ments meg a megmentőimtől is!” A sok nehézségen, éhezésen átment közkatona lassan elvesztette érzékét a tulajdonjog iránt. Amikor szükségét érezte valaminek, azt elvette. A hivatali személyek nem tudtak és nem is akartak szembeszállni a katonasággal. A felmentő német csapatok katonái sem voltak ez alól kivételek. Napirenden voltak a disznólopások, rakományszámra küldték Németországba a lopott zongorát, bútort, de még a termőföldet is, írja Pokorny Hermann honvéd vezérezredes visszaemlékezésében.
Drótkötélpálya a muníció szállítására
Fotó: Forrás: Tóth László
A központi hatalmak 1918-as összeomlása az Osztrák-Magyar Monarchiát maga alá temette, a háborút elvesztették, november 3-án aláírták a fegyverszüneti megállapodást. A katonákat szélnek eresztették, mindenki sietett haza. Ki hogyan tudott: vonattal, gyalog, olyanok is akadtak, akik hónapokig tévelyegtek Európában. A falvak népére viszont ezúttal sem várt nyugalom. A sok szenvedés, felgyülemlett keserűség féktelen dühben tört ki otthon a katonákból. A csatatéren az otthonról érkező levelekből értesültek a vélt vagy valós igazságtalanságokról, ami a családjukat érte. Igazságot szolgáltató hangulatba érkeztek haza, jaj volt annak a hivatalnoknak, papnak, akit a közvélemény hibásnak kiáltott ki. A településekre szórványosan érkeztek a katonák, de ahogy mind többen jöttek haza, eltávozott a rend és békesség.
A román csapatok megjelenése 1918-ban Székelyföldön ideig-óráig gátat vetett a kialakult helyzetnek. Nem sokkal a második bejövetel után a lakosság egy egészen más kizsákmányolási formával, atrocitásokkal nézhetett szembe.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!