
Kiss Miklós 80 áras háztáji gyümölcsösében, Makfalván
Fotó: Várda Dalma
Több évtizedes mélyrepülés után kezd talpra állni a hazai gyümölcstermesztés. A gazdák választását nagyban befolyásolja, hogy nő az igény az itthon termelt gyümölcsre. Elsőként a bogyós gyümölcsűek váltak sikertörténetté, de egyre többen telepítenek diót, almát, szilvát vagy cseresznyét is. A Székelyhon napilap szerdai számának Erdélyi Gasztró mellékletében a gazdák és a piac elvárásait járja körbe egy szakember.
2020. április 29., 11:432020. április 29., 11:43
Miközben üzleteinkben a legtöbb gyümölcs importból származik, egyre több gazda vagy eddig mással foglalkozó befektető érdeklődik a gyümölcstermesztés iránt. Sokan gondolják úgy, hogy a mezőgazdaságnak ez az ága jó üzlet lehet, ha az ember megfelelő nagyságú területtel és pénzzel rendelkezik a telepítéshez. Ez azonban csak féligazság, mert mindennél fontosabb a szakértelem, azaz a gyümölcstermesztő gazda hozzáértése.
Kiss Miklós, a Maros megyei Makfalván élő fiatal kertészmérnök és falugazdász szerint az elmúlt évtizedben a dióültetvények szaporodtak el leginkább. Akinek pár hektáros szabad területe van, elsősorban diótelepítésre gondol, mert a közhiedelem szerint ezzel van a legkevesebb gond. A csemetéket el kell ültetni, majd évekkel később összeszedni a földről a lepotyogott gyümölcsöt.
Másrészt nem vizsgáltatják meg a föld minőségét, és nincsenek tekintettel a diótermesztés fontos elvárására, hogy a környék legyen megfelelően csapadékos övezet, ha öntözni nem lehet” – magyarázza a székelyföldi szakember. Egy szakszerűen ültetett gyümölcsös évi 2500-3000 kilós hektárátlagához képest a „régi módszerekkel” elindított diósban ezer kg alatti termésre számíthat a gazda.
Keressék a teljes cikket az Erdélyi Gasztró mellékletben!
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
szóljon hozzá!