Kell-e rettegni a génmódosítástól?

– mondta elöljáróban az előadó.

Ahhoz, hogy megértsük a géntechnológiát emlékeznünk kell a biológiaórán tanultakra, miszerint a sejtek sejtmagokat tartalmaznak, amelyben hosszú DNS-molekulák találhatók feltekeredve. A sejtmagban található DNS-molekulán találunk olyan részeket, amelyek egy-egy fehérje előállításához szükséges információt tartalmaznak. Ezeket a szakaszokat géneknek nevezzük. Minden reakciót a sejtben ezek irányítanak, határoznak meg, például, hogy milyen a szemünk színe. De ezt nem egyetlen gén határozza meg, hanem több. A fajra jellemző teljes génkészletet nevezzük genomnak.

A géntechnológia nem olyan  régi , 1970-es évektől kezdődően fedezték fel azokat az enzimeket, amelyekben a  DNS-darabot képesek módosítani: össze tudják vágni, s újra összekötni, s így bizonyos bázisokat, betűket ki tudnak cserélni. Mivel ezek a technikák óriási potenciállal rendelkeztek, tíz éves periódus alatt sok  alkalmazást építettek erre a technikára. Így jöttek létre, az első úgynevezett  GMO, genetikailag módosított organizmusok. A génsebész az a mérnök, aki ismeri a sejtekben lejátszódó folyamatokat, képes dolgozni a DNS-sel, valamint képes a természetben lejátszódó folyamatot lemásolva, egy számára kívánatos tulajdonságot létrehozni a genom módosítása során.

2018-ban jelentette be egy kínai tudós, hogy egy olyan ikerpár születését segítette elő genom-módosítással,  amelynek a szervezetében nincs ott a HIV-vírus által megtámadott fehérjének a génje. Ehhez tudni kell, hogy  az emberi sejtek kétfélék lehetnek:  szomatikusak, ezek a testi sejtek, és a szaporító rendszerünknek a sejtjei, ivarsejtek. Az ivarsejtekben bekövetkező genetikai módosítások továbbadódnak a következő generációkban, a testi sejtekben létrejövő genomi változások azonban csak a mi élettartamunkra érvényesek.  A sztoriban etikailag kifogásolható, hogy a genomszerkesztéses módszerek ivarsejteken történtek, tehát egy megtermékenyített embriónak a sejtjeiben végezték el ezeket a módosításokat. Az emberi ivarsejteken végzett genommutációk teljesen tilosak minden országban, Kínában is. Precedenst teremtett ez az eset. Egy orosz kutató már bejelentette, hogy egy örökletes betegséget okozó gén mutációját próbálja megvalósítani, ugyanilyen módszerrel, ivarsejteken. Ez is törvénytelen. Mindannyiunk felelőssége, hogy mennyire engedjük ezeket a dolgokat elszabadulni? Teljesen elutasítjuk a technológiát, hogy az szürke és fekete utakon terjedjen tovább, vagy szabályozni fogjuk, keretek közé szorítjuk az ilyen eljárásokat?” – vélekedik a kutató.

A géntechnológia természetes?

Az előadó arról is beszélt, hogy bár nem így hívták, de

Ha így nézzük, akkor a farkas egyik leszármazottja a csivava kutya is.

Az emberi társadalom evolúciója során a növénynemesítés, a klasszikus biotechnológia az emberi társadalom fejlődésének egyik alapköve volt, amelynek során háziasították a növényfajokat. Egy tulajdonságra szelektálták a növényeket, azokat szaporították, amelyek a kiválasztott tulajdonsággal rendelkeztek. Az 1950-es évektől kezdődően rájöttek, hogy a DNS-t mesterségesen is lehet módosítani: nagyon erős gammasugarakkal lőtték a magokat,  véletlenszerűen okoztak mutációkat. Száz mag közül sikerült egyben a megfelelő mutációt elvégezni, így alakultak ki a hibrid haszonnövények. A modern biotechnológia, a genomszerkesztési módszerek tíz évvel ezelőtt fejlődtek ki, a genom összes módosítását meg tudják oldani ma már.

A szakember beszélt arról, hogy azért van szükség új növényfajokra, új technológiákra, mert az intenzív mezőgazdaság  az óriási szintetikus tápanyagbevitellel, nagy területek elfoglalásával már nem kivitelezhető, egyre több felszín alatti vízszennyezést okozunk,  és a globális felmelegedés nagymértékű termőtalaj vesztéshez vezet. „Az első generációs növényeknél az elsődleges szempont az volt , hogy növeljék a terméshozamot, így környezeti hatásoknak ellenálló növényeket fejlesztettek ki. A második generációs növények a tápértékek növelésére koncentráltak. A harmadik generációs növények esetében, amelyeknek korszakát most éljük, arra koncentrálnak, hogy funkcionálisak legyenek a növények. Lezárt kutatások vannak bizonyos  növényekről, amelyek gyógyszereket helyettesíthetnek. Képesek vagyunk olyan növényeket létrehozni, amelyek plusz vitamint, plusz tápanyagokat termelnek, a vad változataikhoz képest. Képesek nehézfémeket megkötni, értékes olajokat termelni.

Ízőrző paradicsom és aranyrizs

Első generációs GMO növényekből egy példa: létrehozták például a sótűrő repcét is, egy olyan repcét fejlesztettek ki, amely nagyon magas sókoncentrátum talajon is képes nőni.  De a génmódosított növényre jó példa a Flavr-Savr paradicsom, olyan  növény, amely édes és sokkal hosszabb idő alatt lágyul meg.

Ezzel szemben ez a Flavr-Savr paradicsom már érett állapotban szedik le és szállítják, mert két hétig sem lágyult meg.