
Lehet a fagyi dietetikus, de még laktóz- és gluténmentes is
Fotó: Facebook/Sóváradi Házi Fagylalt
Télen fagyizni? Igen: nem csak lehetséges, de még akár hasznos is lehet. Többek közt a téli fagylaltozás kultúráját szeretné itthon is meghonosítani az a sóváradi fiatal házaspár, amely nem csak téli ízvilágot ad a fagylaltjainak, de akár meg is süti ezeket. Egyszerre lesz forró és hideg: igazi téli csemege.
2019. február 27., 17:522019. február 27., 17:52
A fagylaltfogyasztás nálunk még mindig erősen évszakfüggő, és meglehetősen alacsony: az éves fogyasztással semmilyen komolyabb listára nem kerülnénk fel, az ízekben is legtöbben konzervatívak vagyunk, s valljuk be, októbertől áprilisig szinte nem is lehet hideg édességet kapni máshol, mint a nagy bevásárlóközpontokban.
Ezzel a trenddel megy szembe Bíró Kinga és Tóth Zoltán, a fiatal házaspár ugyanis nem csak a harmincfokos kánikulában tölcsérezi a kézműves fagylaltot, megkapja a módját annak is, hogy a mínusz tíz fokos téli hidegben is legyen vásárlója, akkor is ha ez épp azzal jár, hogy bundasapkában kell a kemény fagyokban állni.
Amikor forró olajba teszik a jeges fagyit
Fotó: Haáz Vince
Mi a helyi termelők legutóbbi marosvásárhelyi vásárán kóstoltuk a Sóváradi Házi Fagylaltot, s nyilván a forró fagyival kezdtük. „Ez gyakorlatilag bundában készült fagylalt, ami belül hideg, kívül meleg. Az előre gombócozott fagyit kenyérbélbe forgatjuk nagy szeretettel, nagy türelemmel, aztán azzal együtt fagyasztjuk le. Amikor kivesszük a fagyasztóból, egyből megy a forró olajba” – magyarázza sütés közben a receptet Bíró Kinga. S amikor kész, tényleg ínycsiklandozó lesz, főleg, hogy még tejszínhabbal s kis színes cukordísszel is megspékelik az édességet. Kívül forró, belül fagyos – s közben nagyon finom.
És a végeredmény
Fotó: Haáz Vince
Hogy miért is sütik a fagylaltot?
Van, amikor bundában sütik, máskor sült almába teszik a hideg édességet, de még ízben is a telet idézik: karácsony környékén például mézes pogácsás, forralt-boros fagylaltot készítettek, míg ősszel a mustos, sütőtökös volt a különlegesség, ha gyógynövénynapra mennek, akkor bazsalikomosból, levendulás fehér csokisból visznek többet.
Jeges is, forró is
Fotó: Haáz Vince
Bár sok fogyasztó konzervatív a fagyi terén, és marad a csoki-vanília vonalon, azért vannak olyanok is, akik vevők az újdonságokra: a marosvásárhelyi vásáron is akad olyan, aki a sós-karamellás változatra esküszik, de nem marad meg a kindercsokis, fahéjas almás vagy épp karamellizált diós különlegesség sem. Kinga elárulja, talán a legizgalmasabb ízvilág a hagymás fagyi volt, sokan el sem tudnák képzelni a hagyma-fagylalt párosítását, de állítják, aki kóstolta és szereti a hagymatokányt, annak a hagymás fagylalt is ízleni fog.
A sóváradi kézműves fagylaltok legnagyobb erénye talán mégis az, hogy a 21. századi népszerű betegségek ihlették.
– magyarázza Bíró Kinga. Éppen ezért náluk lehet diabetikus fagyit is kapni, valamint olyant, ami semmilyen laktózt, glutént nem tartalmaz. A gyümölcssorbetek például egyáltalán nem tartalmaznak tejszínt és tojást sem: gyümölcs, víz, cukor, és szentjánoskenyér van bennük – utóbbi adja a krémes lágyságot a tejszín helyett, s ezek a fagylaltok kalória szempontjából is a legbarátságosabbak egy vonalait őrizni kívánó fagyiimádónak.
S hogy honnan „lopták a mesterséget”? Kinga és Zoltán évekig Svácjban dolgozott, Kinga egy olyan farmon, ahol többek közt huszonöt fejőstehén és öt hektár eper is volt, ott mindenfélét készítettek tejtermékből, többek közt igazi, hagyományos kézműves fagylaltot is. Aztán jött az ötlet, hogy hazaköltözzenek, s itthon fogjanak valamibe a családdal, nem utolsó sorban azért is, mert közben a ma már három és fél éves Zselyke lányuk is megszületett.
Svájcból hozta a receptet, Bíró Kinga és férje
Fotó: Haáz Vince
Az ötletet tett követte, s így kezdtek aztán a „fagyibizniszbe” szülőfalujukban, Sóváradon alig több mint két éve. Előbb egy szovátai szálloda kezdte vásárolni a fagylaltjukat, majd egy szovátai üzlet polcaira is bekerült, emellett pedig különböző rendezvényeken, vásárokon ismertetik meg a fagyijukat. Saját bevallásuk szerint nagyon jót tett nekik, hogy jelen lehettek a Vásárhelyi Forgatagon meg a Gézengúzok Gyerekfesztiválon, ahol sokan megismerték, s rájöttek arra, hogy sorban állni is érdemes ezért a finom, hideg édességért.
Kézműves fagyi és ízei
Fotó: Haáz Vince
Visszatérve a téli fagyizásra, Kinga állítja, hogy nincs még kultúrája ennek itt Erdélyben, de ők azon vannak, hogy változtassanak ezen. Zoltán szerint tavalyhoz képest – amikor pangás volt – idén már nem lustálkodhatnak télen sem, igaz, elkezdtek téli vásárokra járni, és a házhozszállítást is bevezették. Egy-egy városba, amikor mennek, meghirdetik a közösségi oldalon, hogy házhoz viszik a fagyit, s így bizony vannak, akik az otthon melegében már megengedik maguknak, hogy fagyit egyenek. A sóváradi házaspár állítja, nem is kell félni a fagyitól télen sem, Zselyke lányuknak például még torokfájásra is jó gyógyszernek bizonyul. No, nem a tejszínes, hanem a sorbet.
Sült almában is
Fotó: Haáz Vince
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!