
Lehet a fagyi dietetikus, de még laktóz- és gluténmentes is
Fotó: Facebook/Sóváradi Házi Fagylalt
Télen fagyizni? Igen: nem csak lehetséges, de még akár hasznos is lehet. Többek közt a téli fagylaltozás kultúráját szeretné itthon is meghonosítani az a sóváradi fiatal házaspár, amely nem csak téli ízvilágot ad a fagylaltjainak, de akár meg is süti ezeket. Egyszerre lesz forró és hideg: igazi téli csemege.
2019. február 27., 17:522019. február 27., 17:52
A fagylaltfogyasztás nálunk még mindig erősen évszakfüggő, és meglehetősen alacsony: az éves fogyasztással semmilyen komolyabb listára nem kerülnénk fel, az ízekben is legtöbben konzervatívak vagyunk, s valljuk be, októbertől áprilisig szinte nem is lehet hideg édességet kapni máshol, mint a nagy bevásárlóközpontokban.
Ezzel a trenddel megy szembe Bíró Kinga és Tóth Zoltán, a fiatal házaspár ugyanis nem csak a harmincfokos kánikulában tölcsérezi a kézműves fagylaltot, megkapja a módját annak is, hogy a mínusz tíz fokos téli hidegben is legyen vásárlója, akkor is ha ez épp azzal jár, hogy bundasapkában kell a kemény fagyokban állni.
Amikor forró olajba teszik a jeges fagyit
Fotó: Haáz Vince
Mi a helyi termelők legutóbbi marosvásárhelyi vásárán kóstoltuk a Sóváradi Házi Fagylaltot, s nyilván a forró fagyival kezdtük. „Ez gyakorlatilag bundában készült fagylalt, ami belül hideg, kívül meleg. Az előre gombócozott fagyit kenyérbélbe forgatjuk nagy szeretettel, nagy türelemmel, aztán azzal együtt fagyasztjuk le. Amikor kivesszük a fagyasztóból, egyből megy a forró olajba” – magyarázza sütés közben a receptet Bíró Kinga. S amikor kész, tényleg ínycsiklandozó lesz, főleg, hogy még tejszínhabbal s kis színes cukordísszel is megspékelik az édességet. Kívül forró, belül fagyos – s közben nagyon finom.
És a végeredmény
Fotó: Haáz Vince
Hogy miért is sütik a fagylaltot?
Van, amikor bundában sütik, máskor sült almába teszik a hideg édességet, de még ízben is a telet idézik: karácsony környékén például mézes pogácsás, forralt-boros fagylaltot készítettek, míg ősszel a mustos, sütőtökös volt a különlegesség, ha gyógynövénynapra mennek, akkor bazsalikomosból, levendulás fehér csokisból visznek többet.
Jeges is, forró is
Fotó: Haáz Vince
Bár sok fogyasztó konzervatív a fagyi terén, és marad a csoki-vanília vonalon, azért vannak olyanok is, akik vevők az újdonságokra: a marosvásárhelyi vásáron is akad olyan, aki a sós-karamellás változatra esküszik, de nem marad meg a kindercsokis, fahéjas almás vagy épp karamellizált diós különlegesség sem. Kinga elárulja, talán a legizgalmasabb ízvilág a hagymás fagyi volt, sokan el sem tudnák képzelni a hagyma-fagylalt párosítását, de állítják, aki kóstolta és szereti a hagymatokányt, annak a hagymás fagylalt is ízleni fog.
A sóváradi kézműves fagylaltok legnagyobb erénye talán mégis az, hogy a 21. századi népszerű betegségek ihlették.
– magyarázza Bíró Kinga. Éppen ezért náluk lehet diabetikus fagyit is kapni, valamint olyant, ami semmilyen laktózt, glutént nem tartalmaz. A gyümölcssorbetek például egyáltalán nem tartalmaznak tejszínt és tojást sem: gyümölcs, víz, cukor, és szentjánoskenyér van bennük – utóbbi adja a krémes lágyságot a tejszín helyett, s ezek a fagylaltok kalória szempontjából is a legbarátságosabbak egy vonalait őrizni kívánó fagyiimádónak.
S hogy honnan „lopták a mesterséget”? Kinga és Zoltán évekig Svácjban dolgozott, Kinga egy olyan farmon, ahol többek közt huszonöt fejőstehén és öt hektár eper is volt, ott mindenfélét készítettek tejtermékből, többek közt igazi, hagyományos kézműves fagylaltot is. Aztán jött az ötlet, hogy hazaköltözzenek, s itthon fogjanak valamibe a családdal, nem utolsó sorban azért is, mert közben a ma már három és fél éves Zselyke lányuk is megszületett.
Svájcból hozta a receptet, Bíró Kinga és férje
Fotó: Haáz Vince
Az ötletet tett követte, s így kezdtek aztán a „fagyibizniszbe” szülőfalujukban, Sóváradon alig több mint két éve. Előbb egy szovátai szálloda kezdte vásárolni a fagylaltjukat, majd egy szovátai üzlet polcaira is bekerült, emellett pedig különböző rendezvényeken, vásárokon ismertetik meg a fagyijukat. Saját bevallásuk szerint nagyon jót tett nekik, hogy jelen lehettek a Vásárhelyi Forgatagon meg a Gézengúzok Gyerekfesztiválon, ahol sokan megismerték, s rájöttek arra, hogy sorban állni is érdemes ezért a finom, hideg édességért.
Kézműves fagyi és ízei
Fotó: Haáz Vince
Visszatérve a téli fagyizásra, Kinga állítja, hogy nincs még kultúrája ennek itt Erdélyben, de ők azon vannak, hogy változtassanak ezen. Zoltán szerint tavalyhoz képest – amikor pangás volt – idén már nem lustálkodhatnak télen sem, igaz, elkezdtek téli vásárokra járni, és a házhozszállítást is bevezették. Egy-egy városba, amikor mennek, meghirdetik a közösségi oldalon, hogy házhoz viszik a fagyit, s így bizony vannak, akik az otthon melegében már megengedik maguknak, hogy fagyit egyenek. A sóváradi házaspár állítja, nem is kell félni a fagyitól télen sem, Zselyke lányuknak például még torokfájásra is jó gyógyszernek bizonyul. No, nem a tejszínes, hanem a sorbet.
Sült almában is
Fotó: Haáz Vince
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!