
Az Aranymedence és a Hammas
Fotó: Jánosi Csaba
Forróságot szült augusztus. Délibáb táncol az aszfaltcsík fölött, de nem sokáig, mert lassan, de biztosan közeledik a deret hozó koraősz. A nagy hőség elől a Csoma-hegy északi lejtőjén található Csiszárfürdő embert próbáló hideg borvizes medencéiben kerestünk menedéket.
2017. augusztus 18., 15:422017. augusztus 18., 15:42
A Büdös-hegy lábánál húzódó Sósmezőről indulunk, amelyről a 19. század derekán még így írtak:
Azóta sokat változott a világ, egykor még Torjai Büdösként emlegetett helyen formatervezett, fekete színű „Bálványos resort” tábla fogad, ahol négycsillagos szálloda, Santtera nevet viselő fürdőház, látványos képzőművészeti alkotásokkal, szobrokkal díszített park várja a pénzes üdülőket. Az egykor lombsátorban, kalibában megszálló székely ember rá se ismerne a tájra. Eligazodni is csak akkor tudna, ha a csíki tarka-barka tarisnyából előhúzná az angol-magyar szótárt, s felütné a resort szónál.
Jordán borvíz
Fotó: Jánosi Csaba
Akkor tudná, hogy éppen üdülőn van. A latin nyelvű misék hallgatása után csak rájönne, hogy a felső-háromszéki Szentföldről kölcsönözte nevét a tetszetős tervezésű élményfürdő. A camp Sósmező még várat magára. A hasonló létesítmények üdvözlendők, követendők, de a Székelyföldön elburjánzott idegen nyelvű névadás már elítélendő. Szolgalelkűség. Ha nincs reformáció, talán az istenadta székely nép is latinul beszélne.
Sósmezőről, amely „jód, timsós, konyhasós vegyületű forrásáról nevezetét nyerte”, a Sós-patak völgyét követve távozunk. A Sós-patak határt képez a Csíki- és Baróti-havasok között. A mélyen bevágódott völgy homokkő lépcsőin apró, habzó zuhatagokkal gyönyörködtet a patak. A ritkán használt ösvény a patak bal oldalán húzódó öreg bükkös között kanyarog. A korábbi csapadékos időjárás, s a jelenlegi nagy hőség rókagombák százait állította csatasorba. Ahogy átlépünk a jobb partra, szemünk előtt a közel harmincezer éves vulkánosság nyomai fehérlenek.
Sárgás-barna feltörések jelzik a borvíz jelenlétét is, intő jelek, közeledünk Csiszárfürdőhöz. Sötét lombkorona alatt meredek ösvény vezet a múltat időző fürdőhöz.
Hidrogeológiai fúrás. Hajóágyhoz hasonló kitörésgátló
Fotó: Jánosi Csaba
Bányai János a közeli Kézdivásárhelyen született neves geológus, aki akár ismerhette is Csiszár Dénest, írja A Szent Anna-tó és környéke című füzetében: „Már 1894-ben megindul csirájában a szemközt levő hegyoldalon a Csiszárfürdő fejlődése. A régiek által Alsó vontató néven ismert helyen ugyanis a bálványosfürdői forrásoknak teljesen hasonló területe található, amelyen igen jó érzékkel a tulajdonos egy magáncélra szolgáló lakóházat építtetett, s a fürdőket egyszerű gerendákkal kifalazott medencébe foglaltatta, s úgy használták jó ideig, míg a nagyszámú érdeklődésre a század elején hatalmas versenytársa lett az akkor virágzó Bálványosfürdőnek. A vasas, kénes sósvizek ugyanugy meg vannak itt is. Sőt a tulajdonos nagy ötletességgel gázfürdő vételre alkalmas barlangot is csinált”.
Ahogy megérkezünk a Csiszár Dénes hajdani „szeszgyáros” ritka természeti adottságokkal rendelkező fürdőtelepére, az az érzésünk, hogy itt megállt az idő. De ez nem baj, mert
A csíkos fürdőruhát viselők előnyt élveznek. Az apró gerendás foglalatú, több színben és vegyi összetételben tobzódó medencék szénsavban, kénhidrogénben dús vize ma is kedvelt a köszvényben, reumatikus bántalmakban, érrendszeri és bőrbetegségékeben szenvedők körében. A kapun belépve, a meredek lejtőn kialakított Csiszárfürdőn a Vallató vagy Ikrek kettős medencéinek rendkívül hideg vize annak ellenére, hogy alig egy méterre találhatók egymástól, különböző vegyi összetételű.
Travertin gátak
Fotó: Jánosi Csaba
Az északi vagy zöld színű medence vize nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos, a szürkéskék vízzel telt medence nátrium-kalcium-hidrogénkarbonát-klorid jellegű. Joggal hihetjük, hogy a lábait vontató öreg székely itt, a Vallató medencéjében írt receptet az őt faggató úri társaságnak:
Lábáztatás után mi is frissebben kapaszkodtunk fel a barnás vizű Csokoládés medencéhez, ahol egy család kúrálta vagy szedte fel a reumát. Ki tudja? A Timsós medence okkersárga vizű medencéjének peremén öreg házaspár napozik. Alatta a fedett, alig két négyzetméter alapterületű Hammas fürdőben, mint heringek a dobozban, úgy állnak a betegek. Esküsznek, hogy ez Székelyföld legjobb vize. Aki legalább két hétig ide jár, az könnyen, fájdalom és hasogatás nélkül vészeli át a csíki telet. A Hammas medencéje mögött a mállott köveken lecsepegő szabad kénsavat tartalmazó Szemvíz-forrás vizét a rosszul látoknak ajánlják. Ezúttal a „rövidlátó” politikusainknak is felírjuk. Ingyen receptre.
Csiszár Dénes nemrég Németországból hazatért ükunokái, Taierling Johann és Péter Ferenc visszavásárolták az 1948-ban államosított fürdőhelyet, és áldozatos munkával, kalákában megkezdték az 1990-es évek után romlásnak indult telep felújítását.
Bükkös
Fotó: Jánosi Csaba
Hűsölésünk alatt is ott dolgoztak. Az egykori kádasfürdő gyűjtőmedencéjét, az Aranymedencét varázsolták újra. Van, aki itthon is kap munkát... A több tucatnyi kocsmájáról nevezetes Csíkszeredáról egykor azt tartották, hogy a macska a várost cégerről cégerre ugorva is meg tudja kerülni. A Csomád-Büdös-hegy úgy is megkerülhető, hogy egyik borvizes medencéből a másikba lépünk. Próbálják ki.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
szóljon hozzá!