Hozó Levente a Sportklub kispadján a hétvégi, Sportul elleni bajnoki mérkőzésen
Fotó: Veres Nándor
Játékosként bajnoki címeket és kupagyőzelmeket nyert a Csíkszeredai Sportklubbal, edzőként hasonló teljesítményekkel büszkélkedhet Hozó Levente jégkorongedző. A kék-fehérek volt csapatkapitányával, a 2010-ben Csíkszereda városvezetése által Pro Urbe-díjjal kitüntetett sportember a múltról és a jelenről mesél a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
2020. október 27., 10:012020. október 27., 10:01
2020. október 27., 18:512020. október 27., 18:51
Hozó Levente pályafutása csúcsán, 2010. áprilisában hagyta abba a jégkorongozást. A Csíkszeredai Sportklubbal elhódította a Román Kupát, megnyerte a bajnoki címet, és gólt lőtt a válogatott utolsó világbajnoki mérkőzésén. 1997 és 2010 között hét bajnoki címet nyert a Sportklubbal. A 21-es mezt viselő Hozó Levente 17 évet játszott a Csíkszeredai Sportklubnál, pályafutása utolsó tíz évében a csapat kapitánya volt.
Hozó Levente a 2010-ben nyertbajnoki serleggel
Fotó: Kristo Robert
A csíkszeredai jégkorongozó részese volt a csíki hoki minden sikerének 1996 és 2010 között. A szurkolók számára emlékezetesek maradnak a Steaua elleni meccsek, ahol nemegyszer bunyók robbantak ki. Emlékezetesek a Cazacuval vívott ökölpárharcai is, így hát ki ne lenne kíváncsi arra, hogy készült-e külön ezekre a verekedésekre? „Azt a csapatot többségében jó kötésű legények alkották, akikben benne volt a székely virtus. Nem készültem külön a bunyókra, de az élet felkészített erre. Más világ volt. Például kint a játszótéren vagy más helyen mindig kellett vigyázz, mert kaptál egy taslit, egy nyaklevest vagy fenékbe rúgást a nagyobbaktól. A verekedés is olyan, mint az életben minden más, az elején nehéz, de az ember belejön, és jóleső érzés volt később hallani, hogy bátran kiálltam a társaimért, a klubért, a székelységért a jégen” - mondja. A Hozó Leventével készült teljes interjút elolvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletéből.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!