Hirdetés
Hirdetés

Hogyan hódította meg a Kárpát-medencét a húsvéti nyúl? Ünnepi szimbólumokról a néprajzkutatóval

A nyúl világuralomra tört •  Fotó: 123RF

A nyúl világuralomra tört

Fotó: 123RF

A színes tojást „tojó” húsvéti nyúl mindenki előtt ismerős, ott van a képeslapokon, őt formálják meg húsvéti édességként: a húsvéti marketingkampányok egyik legfontosabb szimbóluma. Pedig a régi magyar húsvéti szokásaink között hiába keressük. Hogyan került hozzánk, hogyan tört világuralomra? S mit szóljunk ahhoz, ha az ovisok azt beszélik egymás között, hogy mit fog vinni nekik a húsvéti nyuszi? Néprajzkutatót kérdeztünk.

Szász Cs. Emese

2019. április 19., 16:002019. április 19., 16:00

 Az én gyerekkoromban csak a tévéből, meséből ismertük a húsvéti nyuszit övező szokásokat, s bár csokinyusziból nem volt hiány, még csak poénkodva jegyeztük meg a húsvétkor beszerzett új tévékészülékre, hogy azt a nyuszi hozta. Ezért is lepett meg nemrég az oviban, hogy az ovisok egymás közt azt beszélik, hogy mit hoz a nyuszi nekik, sőt, meglepődve láttam, hogy egyes házaknál még el is dug a nyuszi ezt-azt, hol húsvéti tojást, hol legót. De mikor tört világuralomra a húsvéti nyúl? S egyáltalán mi köze a húsvéthoz?

Félrehallás eredménye lenne?

A kérdések kavalkádjában Szabó Rita néprajzkutató segítségét kértem. Elmondása szerint ez is, mint sok minden más, német közvetítéssel került hozzánk, ráadásul egyes elméletek szerint egyszerű félrehallás, félrefordítás eredménye, hogy a nyuszi hozza, „tojja” a húsvéti tojást.

Hirdetés
Idézet
„A magyar húsvéti szokáskörbe a nyugat-európai húsvéti hagyományokból elsősorban német közvetítéssel több elem is beépült, először a polgári réteg szokásai közé, amit idővel a falvak is átvettek: a tojásfa, a húsvéti koszorú, a kertekben eldugott húsvéti ajándékok, így a húsvéti tojáshozó nyúl is”

– magyarázta a szakértő. Arra, hogy miképpen alakult ki a tojáshozó nyúl képe a német területeken, több magyarázat is van. Az egyik a félrehallás elmélete: a mai Németország egyes részein húsvétkor gyöngytyúkkal és annak tojásával ajándékozták meg egymást az emberek, a 16. században pedig egyes földesuraknál a nép kötelező húsvéti szolgáltatása a gyöngytyúk volt, tojásaival együtt. Más német földesuraknál viszont húsvétra nyulat kellett szolgáltatni. Tehát a népi gyakorlatban idővel az ajándékozás két formája összekeveredett, s a nyúlhoz került a tojás. Hans Moser is ír történeti források alapján a húsvéti nyúlról és a színes tojásokról mint húsvéti adományról, és mutatja be a színes tojásokkal körülvett sült nyulat mint húsvéti szentelményt. A németek szerint innen indulhat a félreértés, és csupán az egybetűs különbségnek köszönhetően tojja a húsvéti tojást a nyuszi, mivelhogy a gyöngytyúkot, a Haselhuhn-t röviden csak Haselnek hívják, a nyúl pedig németül Hase.

Nyúlfülű istennő madara

Ha nem elégszünk meg ezzel a „félrehallás” magyarázattal – folytatja a néprajzkutató –, akkor arra is találhatunk adatokat, miszerint a germán mitológiában a tavasz istennőjét Ostaranak hivták, az ünnepe pedig Ostern volt (jelenleg a húsvét ünnepének német elnevezése az Ostern).

Ennek a gyakran nyúlfüllel ábrázolt istennőnek volt a szent állata a nyúl, ami jelképe a szaporodásnak és a termékenységnek.

A pogány istennő ünnepléséhez kapcsolódott a tűzgyújtás, továbbá a tojásfestés is, mint ünnepi tevékenység. Beda Venerabilis, egy középkori történetíró műve alapján a húsvéti nyúl a pogány istennőtől eredeztethető. (Azonban nem kizárt, hogy ez a történet csak utólag lett beleillesztve a könyvébe.) A középkori történetíró változata szerint az istennő a gyerekek szórakoztatására kedvenc madarát nyúllá változtatta, és az hamarosan színes tojásokat kezdett tojni, ezeket pedig az istenség a gyerekeknek ajándékozta. Nem tudni, hogy ez a történet éledte-e újjá, vagy élt tovább, és variálódott szájhagyomány útján, de német vidéken az 1500-as évekből már több feljegyzés is található a húsvéti nyúlról. Az egyik, hogy egy szegény asszony nem tudta megajándékozni gyermekeit húsvétkor, ezért befestett néhány tojást, és elrejtette egy fészekben. Másnap, amikor a gyerekek keresték a tojásokat, egy nyúl szökkent ki a fészekből, és elugrált. A tojást tojó nyúl ötlete az 1700-as években az Amerikai Egyesült Államokban bukkant fel újra. A pennsylvaniai holland telepesek az „Osterhase” vagy „Oschter Haws” (azaz a húsvéti nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek. A Mikuláshoz hasonló ünnepi szokás szerint a jó gyerekek színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól gondosan kikészített sapkáikba húsvétkor. Ez a szokás pedig a szintén a 18. században kialakult Halloweenhez és Valentin-naphoz hasonlóan rövid idő alatt elterjedt, a keresztény-zsidó ünnepkörhöz szorosan kapcsolódva pedig széles körben népszerűvé vált. A nyuszi hozta ajándék pedig az ebből kifejlődött, még újabb szokásnak mondható, ami az iparosodás, az édességipar hatásának tudható be. A húsvéti nyuszi pedig pont olyan ajándékozó karakterré vált, mint a Mikulás, és erre a szerepére ráerősít a reklámipar, a kereskedelem és a média is.

Az édességipar is hozzájárult a nyúl népszerűsítéséhez •  Fotó: 123RF Galéria

Az édességipar is hozzájárult a nyúl népszerűsítéséhez

Fotó: 123RF

Szokásátvétel helyett divatkövetés

A néprajzkutató ugyanakkor nem gondolja, hogy értékítéletet kellene vagy lehetne megfogalmazni annak a kapcsán, hogy most jó-e vagy sem, hogy a nyúl bekerült a húsvéti szimbólumaink közé, és hogy mára szinte uralja az egész ünnepkört. A kultúrák, népek egymásmellettisége mindig is eredményezett átvételeket, így nem véletlen az sem, hogy a német nyelvterületen tojást hozó nyúl bekerült a magyar kultúrkörbe is.

Idézet
„Az, hogy régen bekerült valami egy nép szokásai közé, annak tudható be, hogy az adott közösség az átvétellel betöltött egy űrt, amire neki még nem volt gyakorlata. Esetleg átalakította a szomszédét a maga hite, világfelfogása szerint, beillesztve a saját hagyományainak világába, értelmet keresve annak a saját gondolkodása szerint. Ami megint csak nem probléma, hanem egy korjelenség, hogy napjainkban már kevésbé beszélhetünk szokásátvételről, sokkal inkább divatkövetésről”

– magyarázta Szabó Rita. És hogy a kettő között mi a különbség? A szakértő szerint az, hogy míg egy szokás átvételekor fontos volt, hogy az beleilleszkedjen egy világképbe, amely az egész lényét áthatja egy közösségnek, és amelynek jelentését minden egyes tag ismeri, addig manapság erről szó sincs. Azért sem, mert nem beszélhetünk a klasszikus értelemben vett zárt közösségekről, amiket összekötnek a szokásaik, a hagyományaik, a hitük. Manapság sokkal inkább azért másolunk valamit, mert az tetszik, de az ritkán épül be a közösségi gyakorlatba úgy, hogy hagyománnyá is váljon, esetleg később is áthagyományozódjon. „Elkezdünk valamit csinálni, utánozni, mert valamiért megtetszik, de ha ismétlődően végzünk is évről-évre egy cselekvést, mondhatni hagyományosan, ritkán töltjük fel mögöttes tartalommal. Míg régebb tudták, hogy mit miért tesznek, miért pont akkor, ha alaposan magunkba nézünk, akkor be kell látnunk, hogy gyakran még a saját szokásként őrzött hagyományainkkal sem vagyunk tisztában. Nem ismerjük, nem is gondolunk bele a mögöttes szimbolikus tartalmakba. Eltanultuk és tesszük, mert így szokták, de ha megkérdeznek, hogy miért, már kevesen tudnak válaszolni” – fejtette ki a néprajzkutató.

Egyfajta divatkövetés a húsvéti nyúl is •  Fotó: 123RF Galéria

Egyfajta divatkövetés a húsvéti nyúl is

Fotó: 123RF

A magyar húsvéti szimbólumok

A húsvéti ünnepkör magyar területen elterjedt szimbólumai közül van, aminek eredetét, illetve szimbólummá válásának történetét a történelem folyamán, történelmi források alapján egyszerűbb végigkövetni, míg másokét homály fedi, fogalmazott Szabó Rita.

A bárány eredetét a keresztény kultúrkörben az ószövetségi előképpel magyarázzuk. A zsidók húsvéti áldozati állata volt a bárány. Az egyéves hibátlan bárány vérével megkent ajtófélfák miatt megmentette őket az Úr a tizedik egyiptomi csapástól. A bárány a jóság, a szelídség szimbóluma, a legkedvesebb, az elsőszülött feláldozása pedig az engesztelés kifejezője volt, nem csak a zsidóknál, hanem más népeknél is. A kereszténység ezt a gondolatmenetet vette át.

A másik legrégebbi húsvéti szimbólumok egyike a tojás. A tojás a kereszténység előtti kultúrákban is a termékenység és az új élet szimbóluma volt. A tojásnak/írott tojásnak a halottkultuszban betöltött szerepét a sírokban talált tojásmaradványok igazolják. A tojások díszítését és kultikus felhasználását nem a kereszténység kezdeményezte; az egyház egy korábbi gyakorlat kereszténnyé tételére törekedett. A kereszténység a festett tojás szimbólumát a feltámadás és az örök élet keresztény fogalmaira terjesztette ki. A húsvéttal, mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Keresztény magyarázat szerint a húsvéti tojás piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet, ezért festik sok helyen még mindig nagypéntek estéjén a tojásokat, mert a néphit szerint Jézus kiömlő vére festi pirosra azokat, mutatott rá a néprajzkutató.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. október 01., szerda

Kolbászos-tojásos lecsó – videó

A lecsónál egyszerűbb és jobb magyaros étel talán nem is létezik. A napérlelte paradicsom és paprika tele van vitaminnal és tápanyaggal.

Kolbászos-tojásos lecsó – videó
Kolbászos-tojásos lecsó – videó
2025. október 01., szerda

Kolbászos-tojásos lecsó – videó

Hirdetés
2025. szeptember 30., kedd

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete

Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
2025. szeptember 29., hétfő

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve

Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!

Vargabéles
Vargabéles
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

Hirdetés
2025. szeptember 28., vasárnap

Őszi befőzés

Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.

Őszi befőzés
Őszi befőzés
2025. szeptember 28., vasárnap

Őszi befőzés

2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Íme az egészséges csodaital receptje.

Uborkás limonádé – videó
Uborkás limonádé – videó
2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

2025. szeptember 26., péntek

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről

Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
Hirdetés
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.

Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

2025. szeptember 23., kedd

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda

A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
Hirdetés