Mosható, rágható, mérgező anyagoktól mentes babajátékokat, ajándéktárgyakat készít: a Magyari Tímea által megalkotott horgolt állatkák és más dolgok nagyon jellegzetesek, és már nemcsak a barátnők gyerekeinek, más kismamáknak készülnek. Vidám figurák egy otthoni mesekuckóból.
2020. november 11., 19:092020. november 11., 19:09
2020. november 11., 19:162020. november 11., 19:16
Nemcsak Timinek csal mosolyt az arcára egy-egy szép munkája
Fotó: Magyari Róbert
Mosható, rágható, mérgező anyagoktól mentes babajátékokat, ajándéktárgyakat készít: a Magyari Tímea által megalkotott horgolt állatkák és más dolgok nagyon jellegzetesek, és már nemcsak a barátnők gyerekeinek, más kismamáknak készülnek. Vidám figurák egy otthoni mesekuckóból.
2020. november 11., 19:092020. november 11., 19:09
2020. november 11., 19:162020. november 11., 19:16
„A Mesetű csak azért készült, hogy ne a saját oldalamon legyenek a képek. Aztán szépen átalakult, de még én magam sem tudom eldönteni, mennyire komoly ez az egész dolog. Sokszor futottam már zsákutcába, de biztosan nem véletlen, hogy vissza-visszaatérek a kézműveskedéshez” – mondja Magyar Tímea, aki első várandóssága alatt kezdett különböző mesefigurákat horgolni (az első természetesen a kislányáé lett, az első cumilánc pedig a kisfiáé), azóta pedig eltelt néhány év, lánya és fia nőnek, ő pedig egyre több és változatosabb dolgot készít.
Timi egy Székelyudvarhelyen élő pedagógus, akinek a kézműveskedés gyerekkora óta jelen van az életében: régebb kipróbálta a nemezelést, de foglalkozott makraméval, gyöngy- és drótékszereket készített, illetve textillel és filccel is dolgozott, de a horgolás mellett biztosan lesz más technika amit még kipróbál, most éppen a tűnemezelés foglalkoztatja, ami teljesen ismeretlen terep számára. A horgolás alapjait nagymamájától, valamint a szomszéd nénitől tanulta meg gyerekkorában.
– emlékszik vissza.
Timi figuráinak leggyakrabban interneten és könyvekben fellelhető mintaleírások adják az alapját. Időben a legegyszerűbb figura, egy cumilánc elkészítése két-három órát, egy nagyobb mackó vagy mesefigura elkészítése akár tíz vagy több órát is igénybe vehet. Persze ez attól is függ, hogy mekkora az adott figura, hány elem alkotja, illetve mennyire kidolgozott és részletgazdag. Kizárólag tartós, bababarát, biztonságos anyagokat használ: kezeletlen fát, illetve olyan pamutfonalat, amely nem bolyhosodik, nem ereszti a színét, és akár mosógépben is mosható, de időnként orvosi szilikon is kerülhet egy-egy cumiláncra, ami szintén teljes mértékben biztonságos.
A figurákat az anyukák rendelik
Fotó: Magyari Róbert
Az utóbbi időben egyre felkapottabbak lettek a természetes anyagokból készült játékok, a különböző pedagógiai irányzatok által használt eszközök, Timi szerint is gyönyörű textilbabák és más játékok vannak a piacon. Míg a csuhébabák a nagyobb gyerekek játékszerei lehetnek, addig a horgolt textilfigurák már egész pici babák kezébe is biztonsággal adhatók, sőt ma már egyes kórházakban horgolt polipocskák is kerülnek a koraszülött babák mellé.
Tímea figurái többnyire rendelésre készülnek, tehát a formát, színvilágot a megrendelő dönti el, ám az anyaghasználatban kitart a pamut vagy kevert szálak mellett. „Szeretem a funkcionális dolgokat, tehát ne csak szép legyen egy játék, hanem hasznos is! A rágcsaláncok, cumiláncok különböző textúrájú bogyóit szívesen rágcsálják a fogzó babák, a játéktároló kosarak pedig nem csak díszei egy gyerekszobának, hanem esetenként például egy legógyűjtemény is elfér bennük” – vallja készítőjük. Ami a funkcionalitást illeti, például egy építő-torony különböző méretű és színű golyókkal vagy egy felöltöztethető bogárka mind-mind olyan játékok, amelyek fejleszthetik a gyerekek finom mozgásait, illetve segítenek a színek, a formák, a méretek megtanulásában.
Egy rágcsalánc fagolyóval és madárkával
Fotó: Magyari Róbert
A divattal is próbálja tartani a lépést, mert ebben is megvannak az aktuális trendek, a felkapott mesefigurák, mint például Bogyó és Babóca, illetve az uralkodó színek is, mint például a menta, a mustár vagy a pasztellszínek.
A munkáit bemutató Facebook-oldalt, a Mesetűt, annak logóját akkor készítették reklámgrafikus férjével, amikor a saját Facebook-oldala egy idő után csak a horgolt játékokkal volt tele. Fontos szempont volt, hogy egyszerű, könnyen megjegyezhető magyar neve legyen, közel álljon a gyerekekhez, és legyen kapcsolatban a horgolással.
Timi szerint sokan dolgoznak azon, hogy a kézműves és helyi termékeket népszerűsítsék, ám nem könnyű felvenni a harcot a multikkal. Arra a kérdésre, hogy milyen lehetőséget lát az ezen a téren való továbbfejlődésben, kissé bizonytalan: szakmáját tekintve pedagógus, de jelenleg nem dolgozik a tanügyben.
Horgolótű, cérna, fonal és más „hozzávalók”
Fotó: Magyari Róbert
„Szeretnék visszamenni tanítani, hiányzik az oktatás, a gyerekek, viszont annyiszor visszatért az életembe a kézműveskedés, és a pozitív visszajelzések is megerősítenek abban, hogy esélyt kell adnom neki. Mivel a Mesetű az elmúlt lassan egy évben született meg, így nekem csak ebben a járványidőszakban vannak tapasztalataim, de bízom benne, hogy ha egyszer vége lesz ennek, kinyílik a világ, és tágabbak lesznek a lehetőségeim. Terveim ugyanis vannak, rengeteg játék várja még gombolyagban, hogy egy kisgyerek barátja lehessen” – mondja zárásképpen, megemlítve, hogy fő munkatársai és segítői a horgolásban és a figurakészítésben a gyerekei, akik időnként akár két irányba is húzzák a fonalát...
Fotó: Magyari Róbert
Fotó: Magyari Róbert
Fotó: Magyari Róbert
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
szóljon hozzá!