Mosható, rágható, mérgező anyagoktól mentes babajátékokat, ajándéktárgyakat készít: a Magyari Tímea által megalkotott horgolt állatkák és más dolgok nagyon jellegzetesek, és már nemcsak a barátnők gyerekeinek, más kismamáknak készülnek. Vidám figurák egy otthoni mesekuckóból.
2020. november 11., 19:092020. november 11., 19:09
2020. november 11., 19:162020. november 11., 19:16
Nemcsak Timinek csal mosolyt az arcára egy-egy szép munkája
Fotó: Magyari Róbert
Mosható, rágható, mérgező anyagoktól mentes babajátékokat, ajándéktárgyakat készít: a Magyari Tímea által megalkotott horgolt állatkák és más dolgok nagyon jellegzetesek, és már nemcsak a barátnők gyerekeinek, más kismamáknak készülnek. Vidám figurák egy otthoni mesekuckóból.
2020. november 11., 19:092020. november 11., 19:09
2020. november 11., 19:162020. november 11., 19:16
Nemcsak Timinek csal mosolyt az arcára egy-egy szép munkája
Fotó: Magyari Róbert
„A Mesetű csak azért készült, hogy ne a saját oldalamon legyenek a képek. Aztán szépen átalakult, de még én magam sem tudom eldönteni, mennyire komoly ez az egész dolog. Sokszor futottam már zsákutcába, de biztosan nem véletlen, hogy vissza-visszaatérek a kézműveskedéshez” – mondja Magyar Tímea, aki első várandóssága alatt kezdett különböző mesefigurákat horgolni (az első természetesen a kislányáé lett, az első cumilánc pedig a kisfiáé), azóta pedig eltelt néhány év, lánya és fia nőnek, ő pedig egyre több és változatosabb dolgot készít.
Timi egy Székelyudvarhelyen élő pedagógus, akinek a kézműveskedés gyerekkora óta jelen van az életében: régebb kipróbálta a nemezelést, de foglalkozott makraméval, gyöngy- és drótékszereket készített, illetve textillel és filccel is dolgozott, de a horgolás mellett biztosan lesz más technika amit még kipróbál, most éppen a tűnemezelés foglalkoztatja, ami teljesen ismeretlen terep számára. A horgolás alapjait nagymamájától, valamint a szomszéd nénitől tanulta meg gyerekkorában.
– emlékszik vissza.
Timi figuráinak leggyakrabban interneten és könyvekben fellelhető mintaleírások adják az alapját. Időben a legegyszerűbb figura, egy cumilánc elkészítése két-három órát, egy nagyobb mackó vagy mesefigura elkészítése akár tíz vagy több órát is igénybe vehet. Persze ez attól is függ, hogy mekkora az adott figura, hány elem alkotja, illetve mennyire kidolgozott és részletgazdag. Kizárólag tartós, bababarát, biztonságos anyagokat használ: kezeletlen fát, illetve olyan pamutfonalat, amely nem bolyhosodik, nem ereszti a színét, és akár mosógépben is mosható, de időnként orvosi szilikon is kerülhet egy-egy cumiláncra, ami szintén teljes mértékben biztonságos.
A figurákat az anyukák rendelik
Fotó: Magyari Róbert
Az utóbbi időben egyre felkapottabbak lettek a természetes anyagokból készült játékok, a különböző pedagógiai irányzatok által használt eszközök, Timi szerint is gyönyörű textilbabák és más játékok vannak a piacon. Míg a csuhébabák a nagyobb gyerekek játékszerei lehetnek, addig a horgolt textilfigurák már egész pici babák kezébe is biztonsággal adhatók, sőt ma már egyes kórházakban horgolt polipocskák is kerülnek a koraszülött babák mellé.
Tímea figurái többnyire rendelésre készülnek, tehát a formát, színvilágot a megrendelő dönti el, ám az anyaghasználatban kitart a pamut vagy kevert szálak mellett. „Szeretem a funkcionális dolgokat, tehát ne csak szép legyen egy játék, hanem hasznos is! A rágcsaláncok, cumiláncok különböző textúrájú bogyóit szívesen rágcsálják a fogzó babák, a játéktároló kosarak pedig nem csak díszei egy gyerekszobának, hanem esetenként például egy legógyűjtemény is elfér bennük” – vallja készítőjük. Ami a funkcionalitást illeti, például egy építő-torony különböző méretű és színű golyókkal vagy egy felöltöztethető bogárka mind-mind olyan játékok, amelyek fejleszthetik a gyerekek finom mozgásait, illetve segítenek a színek, a formák, a méretek megtanulásában.
Egy rágcsalánc fagolyóval és madárkával
Fotó: Magyari Róbert
A divattal is próbálja tartani a lépést, mert ebben is megvannak az aktuális trendek, a felkapott mesefigurák, mint például Bogyó és Babóca, illetve az uralkodó színek is, mint például a menta, a mustár vagy a pasztellszínek.
A munkáit bemutató Facebook-oldalt, a Mesetűt, annak logóját akkor készítették reklámgrafikus férjével, amikor a saját Facebook-oldala egy idő után csak a horgolt játékokkal volt tele. Fontos szempont volt, hogy egyszerű, könnyen megjegyezhető magyar neve legyen, közel álljon a gyerekekhez, és legyen kapcsolatban a horgolással.
Timi szerint sokan dolgoznak azon, hogy a kézműves és helyi termékeket népszerűsítsék, ám nem könnyű felvenni a harcot a multikkal. Arra a kérdésre, hogy milyen lehetőséget lát az ezen a téren való továbbfejlődésben, kissé bizonytalan: szakmáját tekintve pedagógus, de jelenleg nem dolgozik a tanügyben.
Horgolótű, cérna, fonal és más „hozzávalók”
Fotó: Magyari Róbert
„Szeretnék visszamenni tanítani, hiányzik az oktatás, a gyerekek, viszont annyiszor visszatért az életembe a kézműveskedés, és a pozitív visszajelzések is megerősítenek abban, hogy esélyt kell adnom neki. Mivel a Mesetű az elmúlt lassan egy évben született meg, így nekem csak ebben a járványidőszakban vannak tapasztalataim, de bízom benne, hogy ha egyszer vége lesz ennek, kinyílik a világ, és tágabbak lesznek a lehetőségeim. Terveim ugyanis vannak, rengeteg játék várja még gombolyagban, hogy egy kisgyerek barátja lehessen” – mondja zárásképpen, megemlítve, hogy fő munkatársai és segítői a horgolásban és a figurakészítésben a gyerekei, akik időnként akár két irányba is húzzák a fonalát...
Fotó: Magyari Róbert
Fotó: Magyari Róbert
Fotó: Magyari Róbert
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!