
Harminc féle gyógynövényt tartalmazó, komplex gyógyhatású krémeket készít Hadnagy Hunor
Fotó: Erdély Bálint Előd
Dédnagymamája, nagymamája is már nagy ismerője volt a gyógynövényeknek, kenőcsöket, tinktúrákat készített mindkettő, így nem csoda, hogy Hadnagy Hunor is tudja, milyen jótékony hatása van a somkórónak, a fűzfakéregnek, miben segít a vérehulló fecskefű vagy éppenséggel a páfrányfenyő levele. Bár fiatal egyetemistától szokatlan, az erősebbik nemtől pedig pláne, a 24 éves Hunor elkezdett kikísérletezni egy „csudakenőcsöt”. Róla olvashatnak a Székelyhon napilap Liget mellékletében.
2020. szeptember 18., 10:362020. szeptember 18., 10:36
Sokan megmosolyogják, mondván túl fiatal ahhoz, hogy ilyen tudás birtokában legyen. De ő tulajdonképpen ebbe nőtt bele – mondja a 24 éves Hadnagy Hunor –, nagymamájától sokat tanult, ő mindig tudta, mikor melyik gyógynövény begyűjtésének van itt az ideje, és melyik mire való, sőt, gyógynövényes kenőcsöket, tinktúrákat is készített.
és képezi mai napig is, hiszen változatlanul lát fantáziát a gyógynövények felhasználásában, a gyógyító kenőcsök készítésében. „Masszőrként dolgoztam a szüleim mellett egy fizioterápiás magánrendelőben, közben Budapesten tanultam, a természetgyógyászat terén képeztem magam. Feltűnt a rendelőben, hogy a betegek, főleg az idősebb korosztály részéről folyamatosan felmerült a kérdés, hogy a fájó területet mivel kenjék be.
Így született meg annak az ötlete, hogy készítsek egy olyan gyógynövényes kenőcsöt, ami mindenre jó” – meséli Hunor. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Liget mellékletében.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!