Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:57

Csíkszereda „mostohagyermeke” Csíkzsögöd

20:21

Nicușor Dan: Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának

20:08

Végig vezetett az Udvarhely ellen a futsalderbin a Sepsi-SIC

19:52

Kedd este fogadják el a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Ha így marad, nem tart ki a következő fűtési idény végéig a most meghosszabbított villanyszámla-támogatási program

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet

Adókedvezményekről állapodott meg a kormánykoalíció

Csökkenő átoltottság, növekvő halálozás – az álhíreket okolja az egészségügyi miniszter

Hintózás közben a lovakról Bakcsi Jenő fogathajtóval

Bakcsi Jenő és a szerző. Így is lehet interjút készíteni

Fotó: Pinti Attila

A legfontosabb a ló szeretete, a tartása és a vele való bánásmód – véli Bakcsi Jenő, aki két szép, fekete ló húzta hintón érkezett a hétvégén a madéfalvi hagymafesztiválra. Mi is felültünk melléje, és menet közben beszélgettünk vele a lótartásról, a lovakhoz fűződő viszonyáról.

Péter Beáta

2017. augusztus 29., 15:492017. augusztus 29., 15:49

Bakcsi Jenő szülői háza a madéfalvi Határ utcában van, itt tartja a lovait. „Aki engem nem ismer, az nem Madéfalván született, mert olyan funkciókat töltöttem be, és mindenben – sportban, mulatásban – benne voltam” – kezdte bemutatkozásképp, miközben sorra üdvözölte a hintó mellett elhaladókat.

Mint mesélte, a nagyapja tartott lovakat, ő hatéves korában szerette meg őket. „Nagyon bátor fickó voltam, nem féltem, inkább a szülők, nagyszülők féltettek, hogy megrúg a ló. Egy alkalommal nagyapám bement reggelizni, s mondta, várjam, meg, amíg kijön. Én addig egy fejőszéket odatettem a jászolhoz, és a lóra feltettem a hámot. Csendes lovak voltak, nem igavonók. Amikor nagyapám kijött, szinte elájult. Attól fogva én hajthattam a lovait, majd nyolcadikos koromban a falubeli jó lovakat hajtottam borvízért, ide-oda” – elevenítette fel.

Hintózás mint „grófi allűr”

A nyolcvanas években vásárolt négy furioso-north star, ismertebb nevén mezőhegyesi félvér fajtájú lovat, és néhány évig versenyzett velük. 1986-ban kezdték el Hargita megyében a fogathajtós versenyek szervezését Kelemen Attilával, Adorjáni Károllyal, Elek Barnával, Szabó Dezsővel és Romfeld Jánossal. „Lefordítottuk magyar nyelvről románra a nemzetközi lovasszövetség szabályzatát, és elküldtük a román ménesekbe. Ott volt hintó is, ló is, csak éppen nem használták.

Eljöttek versenyezni, egyet ittak, de a szabályokat nem tanulták meg, versenyeztek, ahogy tudtak.

Romániában lovassport volt, de fogathajtás akkor még nem nagyon. Mert a hintózás az ugye grófi allűr – tartották. De mi úgyis megszerveztük, ötezer ember jött ki a pályára – aztán bekapcsolódott Bihar, Kovászna és Maros megye is” – magyarázta.

Bakcsi Jenő hatéves kora óta foglalkozik lovakkal

Fotó: Pinti Attila

Mivel 1992-ben elpusztult a legjobb lova, a többit is eladta. Hangsúlyozta, a ló kényes állat, oda kell figyelni a takarmányozására. Hajlamos sokat enni, de ha sokat evett, bélcsavarodása lehet, és akkor menthetetlen. Rámutatott, fontos tehát, hogy milyen és mennyi takarmányt ad a gondozó a lónak, ugyanakkor nagyon fontos, hogy mindig legyen az állat előtt víz. A legkedvesebb lova elpusztulása után Bakcsi Jenő eladta hát a többi lovát is, de azért el-ellátogatott a versenyekre, néha bíróként, többnyire nézőként.

Csalfa és Csinos

A hintó elé befogott két fekete kancát – Csinost és Csalfát – 2008-ban vásárolta. Ezeknek most már csikóik is vannak, Stella és Tündér, lipicai félvérek, hosszú lábúak. Járnak a kifutóba, de még tanítva nem voltak. Ezután kezdik a futószárazást, a hámot szokni az edzőpályán.

Csinos és Csalfa 2008 óta a madéfalvi gazda tulajdona

Fotó: Pinti Attila

„A lovat meg kell tanítani. Amit az egyszer megjegyzett, azt odaadással csinálja. Mert a ló felveszi a versenyszellemet. Ha kimegy a pályára, tudja, azért van ott, hogy bemutatkozzon. Amikor a huszadik akadályon túljutott és jól csinálta meg, azt érzi. Ilyenkor meg kell dicsérni. Fontos tudni, hogy a lótól nem kell félni, csak tartani kell. Lévén, hogy nem ragadozó, félénk állat, védekezik. Amikor veszélyben érzi magát, ha szabadon van, elszalad, ha nincs szabadon, rúg. Azt mondják, a ló hátsó felénél ne matass. Amikor a lóhoz közeledünk, néven szólítsuk.

A ló 140 fokos szögben lát, de azt, aki a faránál van, nem látja, és rúgni kezd. Erre oda kell figyelni”

– tanácsolta a gazda.

Sárga hintó, fekete hintó

A hintóra terelve a szót, Bakcsi Jenő elmondta, sokáig egy 1909-ben a dédnagyapja által készíttetett sárga hintóval járt, amely ugyan a méretei miatt nem felelt meg a versenykövetelményeknek, de díszhintóként használta. Ez a hintó még most is megvan, sajnos tönkrement, de szeretné felújíttatni, mert a fő elemek megvannak. A jelenlegi fekete díjhajtó kocsit 2011-ben vásárolta Magyarországról, van fékrendszer is rajta, amely a verseny során sokat segít. „A legfontosabb a ló szeretete. Nagy odaadással kell tartani, fontos a pucolása, mert óriási felület, és különböző élősködők megtelepedhetnek rajta. Lényeges a napi mozgatása kifutóban vagy egy megfelelő legelőn, istállóban minél kevesebbet tartsuk.

A lóval csak szépen szabad bánni.

A ló olyan, mint az asszony, csak szépen lehet vele bánni. Amikor patkolják, főleg az első patkolásnál nem adja oda a lábát, és ilyenkor »jó« székely szokás szerint általában megverik a lovat. Akkor félelmében odaadja a lábát, de nem akkor, amikor mondják neki. Ha viszont szépen kérik, akkor egy idő után odaadja, még fel is emeli.

Fontos tehát, hogy hogyan bánunk a lóval. Ez a három fő dolog: a lószeretet, a tartás és a bánásmód”

– összegzett a fogatos.