Hintózás közben a lovakról Bakcsi Jenő fogathajtóval
Bakcsi Jenő és a szerző. Így is lehet interjút készíteni
Fotó: Pinti Attila
A legfontosabb a ló szeretete, a tartása és a vele való bánásmód – véli Bakcsi Jenő, aki két szép, fekete ló húzta hintón érkezett a hétvégén a madéfalvi hagymafesztiválra. Mi is felültünk melléje, és menet közben beszélgettünk vele a lótartásról, a lovakhoz fűződő viszonyáról.
Péter Beáta
2017. augusztus 29., 15:492017. augusztus 29., 15:49
Bakcsi Jenő szülői háza a madéfalvi Határ utcában van, itt tartja a lovait. „Aki engem nem ismer, az nem Madéfalván született, mert olyan funkciókat töltöttem be, és mindenben – sportban, mulatásban – benne voltam” – kezdte bemutatkozásképp, miközben sorra üdvözölte a hintó mellett elhaladókat.
Mint mesélte, a nagyapja tartott lovakat, ő hatéves korában szerette meg őket. „Nagyon bátor fickó voltam, nem féltem, inkább a szülők, nagyszülők féltettek, hogy megrúg a ló. Egy alkalommal nagyapám bement reggelizni, s mondta, várjam, meg, amíg kijön. Én addig egy fejőszéket odatettem a jászolhoz, és a lóra feltettem a hámot. Csendes lovak voltak, nem igavonók. Amikor nagyapám kijött, szinte elájult. Attól fogva én hajthattam a lovait, majd nyolcadikos koromban a falubeli jó lovakat hajtottam borvízért, ide-oda” – elevenítette fel.
Hintózás mint „grófi allűr”
A nyolcvanas években vásárolt négy furioso-north star, ismertebb nevén mezőhegyesi félvér fajtájú lovat, és néhány évig versenyzett velük. 1986-ban kezdték el Hargita megyében a fogathajtós versenyek szervezését Kelemen Attilával, Adorjáni Károllyal, Elek Barnával, Szabó Dezsővel és Romfeld Jánossal. „Lefordítottuk magyar nyelvről románra a nemzetközi lovasszövetség szabályzatát, és elküldtük a román ménesekbe. Ott volt hintó is, ló is, csak éppen nem használták.
Romániában lovassport volt, de fogathajtás akkor még nem nagyon. Mert a hintózás az ugye grófi allűr – tartották. De mi úgyis megszerveztük, ötezer ember jött ki a pályára – aztán bekapcsolódott Bihar, Kovászna és Maros megye is” – magyarázta.
Bakcsi Jenő hatéves kora óta foglalkozik lovakkal
Fotó: Pinti Attila
Mivel 1992-ben elpusztult a legjobb lova, a többit is eladta. Hangsúlyozta, a ló kényes állat, oda kell figyelni a takarmányozására. Hajlamos sokat enni, de ha sokat evett, bélcsavarodása lehet, és akkor menthetetlen. Rámutatott, fontos tehát, hogy milyen és mennyi takarmányt ad a gondozó a lónak, ugyanakkor nagyon fontos, hogy mindig legyen az állat előtt víz. A legkedvesebb lova elpusztulása után Bakcsi Jenő eladta hát a többi lovát is, de azért el-ellátogatott a versenyekre, néha bíróként, többnyire nézőként.
Csalfa és Csinos
A hintó elé befogott két fekete kancát – Csinost és Csalfát – 2008-ban vásárolta. Ezeknek most már csikóik is vannak, Stella és Tündér, lipicai félvérek, hosszú lábúak. Járnak a kifutóba, de még tanítva nem voltak. Ezután kezdik a futószárazást, a hámot szokni az edzőpályán.
Csinos és Csalfa 2008 óta a madéfalvi gazda tulajdona
Fotó: Pinti Attila
„A lovat meg kell tanítani. Amit az egyszer megjegyzett, azt odaadással csinálja. Mert a ló felveszi a versenyszellemet. Ha kimegy a pályára, tudja, azért van ott, hogy bemutatkozzon. Amikor a huszadik akadályon túljutott és jól csinálta meg, azt érzi. Ilyenkor meg kell dicsérni. Fontos tudni, hogy a lótól nem kell félni, csak tartani kell. Lévén, hogy nem ragadozó, félénk állat, védekezik. Amikor veszélyben érzi magát, ha szabadon van, elszalad, ha nincs szabadon, rúg. Azt mondják, a ló hátsó felénél ne matass. Amikor a lóhoz közeledünk, néven szólítsuk.
– tanácsolta a gazda.
Sárga hintó, fekete hintó
A hintóra terelve a szót, Bakcsi Jenő elmondta, sokáig egy 1909-ben a dédnagyapja által készíttetett sárga hintóval járt, amely ugyan a méretei miatt nem felelt meg a versenykövetelményeknek, de díszhintóként használta. Ez a hintó még most is megvan, sajnos tönkrement, de szeretné felújíttatni, mert a fő elemek megvannak. A jelenlegi fekete díjhajtó kocsit 2011-ben vásárolta Magyarországról, van fékrendszer is rajta, amely a verseny során sokat segít. „A legfontosabb a ló szeretete. Nagy odaadással kell tartani, fontos a pucolása, mert óriási felület, és különböző élősködők megtelepedhetnek rajta. Lényeges a napi mozgatása kifutóban vagy egy megfelelő legelőn, istállóban minél kevesebbet tartsuk.
A ló olyan, mint az asszony, csak szépen lehet vele bánni. Amikor patkolják, főleg az első patkolásnál nem adja oda a lábát, és ilyenkor »jó« székely szokás szerint általában megverik a lovat. Akkor félelmében odaadja a lábát, de nem akkor, amikor mondják neki. Ha viszont szépen kérik, akkor egy idő után odaadja, még fel is emeli.
– összegzett a fogatos.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Olcsóbb lett az euró, drágább az arany
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!