
Fotó: Veres Nándor
Számos oka lehet annak, hogy egy aktívan sportoló fiatal mondhatni egyik percről a másikra azt mondja: elég volt, nem akar több edzést. Mi lehet a háttérben, egyáltalán mit kezdhet ezzel a jelenséggel a szülő, az edző? A kérdésekre Roseti-Karikás Emőke sportpszichológus válaszol a Székelyhon napilap legfrissebb számának Liget mellékletében.
2020. november 06., 12:122020. november 06., 12:12
A lemorzsolódás egy létező jelenség, többé-kevésbé az okokat is ismerjük, de nagyon sok esetben még az edzők sem tudják, hogyan viszonyuljanak ehhez – mondja Roseti-Karikás Emőke. „Egy nemrég olvasott tanulmány szerint tízéves kor után évente a gyerekek 35 százaléka hagyja abba a sportolást.
amikor sokkal több a tanulnivaló, felvételizni kell, készülni kell az érettségire, de az is közrejátszik, hogy ekkor következik be egy nagy váltás is. Ebben az életkorban kerülnek a sportolók az utánpótlás korosztályból a felnőtt korosztályba, és bizony nagyon sok junior nem tud helytállni a felnőtteknél. Sajnos nagyon kevés az olyan sportág, amelyben létezik egy köztes bajnokság. Legtöbben kilépnek U18-ból, és bekerülnek a felnőttek közé, sokan ekkor hagyják abba a versenysportot, hiszen 18 évesen sem fizikálisan, sem mentálisan nem állnak készen arra, hogy egy felnőtt bajnokságban felnőtt csapattársakkal jól teljesítsenek” – magyarázza a sportpszichológus. Azt mondja, a kiégés olyan, mint a betegség, jobb megelőzni, mint kezelni. Ha erre figyel a szülő, az edző, akkor el lehet kerülni. A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának Liget mellékletében olvashatják el.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!