
Fotó: Veres Nándor
Számos oka lehet annak, hogy egy aktívan sportoló fiatal mondhatni egyik percről a másikra azt mondja: elég volt, nem akar több edzést. Mi lehet a háttérben, egyáltalán mit kezdhet ezzel a jelenséggel a szülő, az edző? A kérdésekre Roseti-Karikás Emőke sportpszichológus válaszol a Székelyhon napilap legfrissebb számának Liget mellékletében.
2020. november 06., 12:122020. november 06., 12:12
A lemorzsolódás egy létező jelenség, többé-kevésbé az okokat is ismerjük, de nagyon sok esetben még az edzők sem tudják, hogyan viszonyuljanak ehhez – mondja Roseti-Karikás Emőke. „Egy nemrég olvasott tanulmány szerint tízéves kor után évente a gyerekek 35 százaléka hagyja abba a sportolást.
amikor sokkal több a tanulnivaló, felvételizni kell, készülni kell az érettségire, de az is közrejátszik, hogy ekkor következik be egy nagy váltás is. Ebben az életkorban kerülnek a sportolók az utánpótlás korosztályból a felnőtt korosztályba, és bizony nagyon sok junior nem tud helytállni a felnőtteknél. Sajnos nagyon kevés az olyan sportág, amelyben létezik egy köztes bajnokság. Legtöbben kilépnek U18-ból, és bekerülnek a felnőttek közé, sokan ekkor hagyják abba a versenysportot, hiszen 18 évesen sem fizikálisan, sem mentálisan nem állnak készen arra, hogy egy felnőtt bajnokságban felnőtt csapattársakkal jól teljesítsenek” – magyarázza a sportpszichológus. Azt mondja, a kiégés olyan, mint a betegség, jobb megelőzni, mint kezelni. Ha erre figyel a szülő, az edző, akkor el lehet kerülni. A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának Liget mellékletében olvashatják el.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!