
Fotó: Budaházi Tibor/Facebook
Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Munkácsy-díjjal tüntették ki Budaházi Tibor képzőművészt. A Szatmárnémetiből Magyarországra elszármazott festőművészt az Erdélyi Napló legfrissebb számában arról vall, hogy, mit jelent számára a díj, és milyen volt az út e rangos elismerésig.
2021. április 01., 09:492021. április 01., 09:49
Igen hosszú utat kellett bejárjon, amíg megkapta a Munkácsy-díjat – vallja a képzőművész. „Azt hiszem, fontos az út: el is lehet tévedni, de célba is lehet érni rajta. Ahogy teltek-múltak az évtizedek, és visszatekintettem a pályám alakulására, észrevettem (mások is), hogy kezd összeállni egy életmű, amely sokszínű és gazdag. Kísérletező típus vagyok:
Amikor 1986-ban felvettek a Fiatal Művészek Stúdiójába kinyílt előttem a világ. Számos hazai és külföldi tárlaton vettem részt, később több díjat is kaptam. Csak néhányat a fontosabb egyéni kiállításaimból: 1994 – Budapest, Duna Galéria, 1999 – Budapest, Vígadó Galéria, 2009 – Szombathelyi Képtár, 2014 – Szatmári Művészeti Múzeum stb. 2001-ben megkaptam a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának díját, nemrég a Pro Urbe Zalaegerszegért Díjat és a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának Díját” – mondja Budaházi Tibor a vele készült interjúban.
Részlet Budaházi Tibor Római töredékek című sorozatából
Hogy mekkora jelentőséggel bír a Munkácsy-díj? Számára fontos a díj – teszi hozzá – mert pozitív visszaigazolása annak, amit egész életében tett, gondolt. „És még ami egy partiumi származású magyar művésznek különösen fontos: a díjat nemzeti ünnepünk alkalmából kaptam.”. A Budaházi Tiborral készített teljes interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.
szóljon hozzá!