
Fotó: Dávid Botond
„Tizenkilenc évesen láttam először Erdélyt, és mikor megérkeztünk, akkor le kellett ülnöm a földre, mert utolért a zokogás. Valami olyan boldogságot, olyan otthonlétet érzek ott, amit nem tudok megmagyarázni, pedig genetikailag nincs kötődésem Erdélyhez” – vallja Farkas Adrienne budapesti újságíró. Az Előretolt Helyőrség legfrissebb számában vele közölnek interjút abból az alkalomból, hogy március 15-én megkapta a Táncsics Mihály-díjat.
2021. április 12., 10:572021. április 12., 10:57
2021. április 12., 17:572021. április 12., 17:57
Bevallása szerint Farkas Adrienne olyan budapesti családban nőtt fel, amelyben rengeteget meséltek Erdélyről, ezért amikor meglátta, beleszeretett, nemcsak a tájba, hanem az emberekbe is.
Értem Muszka Sanyi szövegeit vagy OJD Misimackóját, és értem Sántha Attilának a székely népéletről írt verseit is.
– mondja a vele készült interjúban.
A budapesti születésű Farkas Adrienne az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett. Harmincéves újságírói munkásságát a következő kitüntetésekkel jutalmazták: 2005-ben Minőségi Újságírás-díjat kapott az orvoselvándorlásról szóló cikkéért, 2011-ben Semmelweis Média Díjat, 2012 januárjában Családbarát Média Díjat, 2013-ban a Magyar Nemzet Aranytollát, 2021-ben pedig Táncsics Mihály-díjat. A vele készült interjút az Előretolt Helyőrség legfrissebb számában találják meg.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!