
Juszif Seroussi komoly üzletember, jótékony lélek, tiszteletreméltó polgár volt
Fotó: Agerpres/Paul Buciuta
Juszif (Joseph) Seroussi, a június végén elhunyt szudáni-kanadai üzletember textilkereskedőként 1965-ben jött először Romániába piackutatás céljából, és már a rendszerváltáskor 55 millió dolláros üzleti forgalmat bonyolított le. Híressé vált brandjét Székelyudvarhelyen kezdte építeni. Gyöngyössy Judittal, az Ikos Conf igazgatónőjével, Mihály Jánossal, a Norada igazgatójával és Joseph Sawayával, a főrészvényes képviselőjével beszélgetve idézzük fel emlékét: hogy milyen ember állt a számok és dollármilliók mögött.
2018. július 18., 16:002018. július 18., 16:00
„Első találkozásom vele még a régi világban volt, egy kanadai cég képviselőjeként egyeztetni jött a ki- és beszállításokat. Személyes interakcióra nem volt lehetőség, mert ellenőrzés alatt zajlottak a látogatások, mindig jött megbízott az állami szervek részéről, és csak megszabott útvonalon lehetett kísérni” – kezdte a visszaemlékezést Gyöngyössy Judit, majd személyes benyomásaival folytatta.
„A fordulat után érdeklődni kezdett a cég iránt mint esetleges befektető. Felvázolta, hogy informatizálni kellene az ügyvitelt, épületeket, helyiségeket feljavítani, modern felszerelést behozni, hogy jobban termeljünk, több embert foglalkoztassunk, több klienst fogadhassunk. Akkor úgy tűnt, van értelme társulni vele. Aztán valóban nagy beruházások mentek végbe.”
Akkoriban épültek le az állami vállalatok, itt pedig munkalehetőség adódott fiataloknak, középkorúaknak, városiaknak és környékbelieknek egyaránt. „Lényeges szempont, hogy az ingázókkal a szállítási vállalatok is jól jártak. A hirtelen növekedéssel a városban is sok minden megmozdult. Jó hírnévre és ezáltal sok külföldi kliensre tettünk szert, akik egy idő után már nem fértek be ide. Így jött létre a Norada. A sok jövedelemnek köszönhetően pedig hosszú éveken keresztül támogatni tudtunk mindenféle intézményt, kezdeményezést” – foglalta össze az igazgatónő.
Mihály János, a Norada mostani igazgatója az Ikos Conf alkalmazottja volt, és a mechanikai részleggel foglalkozott, amikor először találkozott Seroussival 1991-ben. „Akkor kezdődött az együttműködés. Egy új gépparkot akart létesíteni. Ebből látszott, hogy nyitott a piacra, nekünk meg nem volt tudomásunk az új technológiáról, a prospektusok el sem jutottak hozzánk.
Nagyon korrekt volt, amit megígért, azt teljesítette. Az volt a mondása, hogy előbb az állam és a munkások kapják meg a részüket, csak utána következik ő, ha marad. Értékelte a munkásembert, bár nem volt sok kapcsolata velük, és az utóbbi tíz évben nem is tudott jönni, a hosszas autózás nem tett jót neki. Inkább mi mentünk hozzá Bukarestbe. Tudta, mi a különbség a magyar, székely és román ember között. Amikor a Noradát alapította, szemére vetették, hogy minden tojását egy tyúk alá teszi. Elküldött egy kanadai elemzőcsoportot a többi gyárába, de mindenhol negatív eredmény jött ki. Erre mondta, lám, nem hiába bízik ő a székely szavában és munkájában. Nagyon ragaszkodott a városhoz. Már kezdetben vett a kórháznak egy laparoszkópot, ami Udvarhelyen kívül tán csak Bukarestben volt. A különféle felszereléseket is mi szponzoráltuk. Állította, minderre azért van szükség, mert az alkalmazottaknak, azok gyerekének, szülőjének egyszer még segíthet” – mesélte Mihály János.
Joseph Sawaya az élettörténetét és itteni megvalósításait foglalta össze. Eszerint Seroussi több mint harminchat évvel ezelőtt látogatott először Székelyudvarhelyre, az Ikos Confhoz egy kanadai cég kereskedelmi ügynökeként. Az ott látott gyártási minőségben és munkaerőben bízva a kilencvenes évek elején beszállt a gyár magánosításába.
1994-ben fogott hozzá a Norada építéséhez, a beruházás azonban kiterjedt az emberek iskoláztatására is. A férfiöltönyök gyártására ezerhatszáz munkahelyet létesített. Seroussi saját pénzéből támogatott több intézményt is, például a városi kórházat, ahova az ő jóvoltából került az országba elsőként laparoszkóp. Emellett a sebészeten a legmodernebb műtőslámpa megvételét is ő finanszírozta. Köztiszteletnek és nagyrabecsülésnek örvendett azok körében, akikkel együttműködött.
Három lánya született, az ő neveik első szótagjaiból áll össze a Norada neve (Nora, Ramona, Dalilah). Közülük a középső lányt, Ramonát jelölte ki a Seroussi cégcsoport és a J&R Enterprises bukaresti képviseleti iroda ügyvezető elnökének.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!