
Czont Attila egy sílövő-világkupaversenyen
Fotó: Czont Attila gyűjteménye
Székelyföldi magyar szakember a romániai sílövő-válogatott kinetoterapeutája, gyógytornásza. Czont Attila folyton képezi magát, a munkaköri feladatok mellett beiratkozott a pécsi egyetemre, ahol a doktori fokozatot szeretné megszerezni. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében Czont Attila mesél munkájáról.
2020. augusztus 18., 10:292020. augusztus 18., 10:29
Czont Attila egészen a főiskola végéig aktívan cselgáncsozott, országos szintű versenyeken vett részt, előbb a Csíkszeredai Terra, később a Csíkszeredai Sportklub dzsúdósa volt, az egyetemi évek alatt pedig a Kolozsvári U színeit képviselte. Érettségi után Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetemre felvételizett, ahol elkezdte a kinetoterápia szakot, majd a második év után párhuzamosan az edzőit is, gyógytornász és cselgáncsedzői szakképesítést szerezett, majd a kinetoterápia szakon mesterizett.
A gyógytorna egy terápia a mozgás által, a kinetoterápiának fontos szerepe van a sérülések utáni felépülésben, de használják a sérülések megelőzésére, illetve van egy rekreációs szakterülete is. A sílövészet, ahol én tevékenykedem, nem kontaktsport, így ott a legtöbb eset fáradtság miatt történő sérülés, főleg a fáradásos sérülések jellemzők. A biatlonban kevésbé fordulnak elő traumák, viszont vannak beidegződött rossz mozgásminták, és ezek sérüléseket okoznak” – mondja Czont Attila szakmájáról. A fiatal szakemberrel készült interjú teljes szövegét a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!