
Czont Attila egy sílövő-világkupaversenyen
Fotó: Czont Attila gyűjteménye
Székelyföldi magyar szakember a romániai sílövő-válogatott kinetoterapeutája, gyógytornásza. Czont Attila folyton képezi magát, a munkaköri feladatok mellett beiratkozott a pécsi egyetemre, ahol a doktori fokozatot szeretné megszerezni. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében Czont Attila mesél munkájáról.
2020. augusztus 18., 10:292020. augusztus 18., 10:29
Czont Attila egészen a főiskola végéig aktívan cselgáncsozott, országos szintű versenyeken vett részt, előbb a Csíkszeredai Terra, később a Csíkszeredai Sportklub dzsúdósa volt, az egyetemi évek alatt pedig a Kolozsvári U színeit képviselte. Érettségi után Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetemre felvételizett, ahol elkezdte a kinetoterápia szakot, majd a második év után párhuzamosan az edzőit is, gyógytornász és cselgáncsedzői szakképesítést szerezett, majd a kinetoterápia szakon mesterizett.
A gyógytorna egy terápia a mozgás által, a kinetoterápiának fontos szerepe van a sérülések utáni felépülésben, de használják a sérülések megelőzésére, illetve van egy rekreációs szakterülete is. A sílövészet, ahol én tevékenykedem, nem kontaktsport, így ott a legtöbb eset fáradtság miatt történő sérülés, főleg a fáradásos sérülések jellemzők. A biatlonban kevésbé fordulnak elő traumák, viszont vannak beidegződött rossz mozgásminták, és ezek sérüléseket okoznak” – mondja Czont Attila szakmájáról. A fiatal szakemberrel készült interjú teljes szövegét a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!