
A gólörömben úszó Stade de France nagyképernyőjén Dimitri Payet, a románok elleni győztes találat szerzője (2016)
Fotó: Wikimedia Commons
Bár a labdarúgó Európa-bajnokságok nyitómeccsein általában nem születnek meglepetések, azért ebben a sorozatban is igen érdekes tornaindító mérkőzéseket lehetett látni. A hamarosan kezdődő Eb első találkozója a török–olasz összecsapás lesz, míg a legutóbbi kontinenstorna nyitányát épp a román csapat játszotta a házigazda franciákkal. A Székelyhon napilap keddi számának Erdélyi Sport melléklete a nyitómeccseket veszi górcső alá.
2021. június 08., 09:532021. június 08., 09:53
2021. június 08., 12:312021. június 08., 12:31
Az 1960 óta íródó Eb-történetben nyitómeccsről csak 1980 óta beszélhetünk – az addigi öt torna ugyanis csak négycsapatos volt, és nem kimondottan nyitómeccsnek tartották a két elődöntő közül az elsőt. Azonban 1980-ban már nyolc csapat szerepelt a tornán, és két csoportra osztották a részvevőket. Azt az Eb-t Olaszországban rendezték, és az volt az egyetlen Európa-bajnoki torna, amelyen nem a házigazda, hanem a címvédő játszotta a nyitótalálkozót,
Az idei azért is lesz kivételes, mert összesen 11 város lesz a házigazdája a tornának, így az A csoport első meccsét, a török–olasz találkozót tették meg nyitómeccsnek. Érdekesség, hogy a római Olimpiai Stadionban (ott játszották az említett 1980. évi, német–belga döntőt) lesz ez az összecsapás, de Törökország számít „hazainak”. 1980. június 11-én délután szintén a Stadio Olimpicóban kezdődött meg a Csehszlovákia–Német Szövetségi Köztársaság összecsapás: alig 11 és fél ezer néző előtt csapott össze az előző kiírás két döntőse, 1976-ban Belgrádban a csehszlovákok a híres Panenka-tizenegyessel zárták le a németek elleni büntetőpárbajt.
Andreas Brehme (3-as számmal) szabadrúgásból szerez egyenlítő gólt az olaszok ellen Düsseldorfban, az 1988-as Eb nyitányán (NSZK–Olaszország 1–1)
Fotó: UEFA.com
Négy évvel később, 1984-ben a Platini neve által fémjelzett francia válogatott a párizsi Parc des Princes stadionban nyitotta az Eb-t, a gallok úgy végigmentek az Eb-tornán, hogy igazából csak az elődöntőben a portugálok okoztak komolyabb gondot nekik.
A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
szóljon hozzá!