
A gólörömben úszó Stade de France nagyképernyőjén Dimitri Payet, a románok elleni győztes találat szerzője (2016)
Fotó: Wikimedia Commons
Bár a labdarúgó Európa-bajnokságok nyitómeccsein általában nem születnek meglepetések, azért ebben a sorozatban is igen érdekes tornaindító mérkőzéseket lehetett látni. A hamarosan kezdődő Eb első találkozója a török–olasz összecsapás lesz, míg a legutóbbi kontinenstorna nyitányát épp a román csapat játszotta a házigazda franciákkal. A Székelyhon napilap keddi számának Erdélyi Sport melléklete a nyitómeccseket veszi górcső alá.
2021. június 08., 09:532021. június 08., 09:53
2021. június 08., 12:312021. június 08., 12:31
Az 1960 óta íródó Eb-történetben nyitómeccsről csak 1980 óta beszélhetünk – az addigi öt torna ugyanis csak négycsapatos volt, és nem kimondottan nyitómeccsnek tartották a két elődöntő közül az elsőt. Azonban 1980-ban már nyolc csapat szerepelt a tornán, és két csoportra osztották a részvevőket. Azt az Eb-t Olaszországban rendezték, és az volt az egyetlen Európa-bajnoki torna, amelyen nem a házigazda, hanem a címvédő játszotta a nyitótalálkozót,
Az idei azért is lesz kivételes, mert összesen 11 város lesz a házigazdája a tornának, így az A csoport első meccsét, a török–olasz találkozót tették meg nyitómeccsnek. Érdekesség, hogy a római Olimpiai Stadionban (ott játszották az említett 1980. évi, német–belga döntőt) lesz ez az összecsapás, de Törökország számít „hazainak”. 1980. június 11-én délután szintén a Stadio Olimpicóban kezdődött meg a Csehszlovákia–Német Szövetségi Köztársaság összecsapás: alig 11 és fél ezer néző előtt csapott össze az előző kiírás két döntőse, 1976-ban Belgrádban a csehszlovákok a híres Panenka-tizenegyessel zárták le a németek elleni büntetőpárbajt.
Andreas Brehme (3-as számmal) szabadrúgásból szerez egyenlítő gólt az olaszok ellen Düsseldorfban, az 1988-as Eb nyitányán (NSZK–Olaszország 1–1)
Fotó: UEFA.com
Négy évvel később, 1984-ben a Platini neve által fémjelzett francia válogatott a párizsi Parc des Princes stadionban nyitotta az Eb-t, a gallok úgy végigmentek az Eb-tornán, hogy igazából csak az elődöntőben a portugálok okoztak komolyabb gondot nekik.
A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!