
A gólörömben úszó Stade de France nagyképernyőjén Dimitri Payet, a románok elleni győztes találat szerzője (2016)
Fotó: Wikimedia Commons
Bár a labdarúgó Európa-bajnokságok nyitómeccsein általában nem születnek meglepetések, azért ebben a sorozatban is igen érdekes tornaindító mérkőzéseket lehetett látni. A hamarosan kezdődő Eb első találkozója a török–olasz összecsapás lesz, míg a legutóbbi kontinenstorna nyitányát épp a román csapat játszotta a házigazda franciákkal. A Székelyhon napilap keddi számának Erdélyi Sport melléklete a nyitómeccseket veszi górcső alá.
2021. június 08., 09:532021. június 08., 09:53
2021. június 08., 12:312021. június 08., 12:31
Az 1960 óta íródó Eb-történetben nyitómeccsről csak 1980 óta beszélhetünk – az addigi öt torna ugyanis csak négycsapatos volt, és nem kimondottan nyitómeccsnek tartották a két elődöntő közül az elsőt. Azonban 1980-ban már nyolc csapat szerepelt a tornán, és két csoportra osztották a részvevőket. Azt az Eb-t Olaszországban rendezték, és az volt az egyetlen Európa-bajnoki torna, amelyen nem a házigazda, hanem a címvédő játszotta a nyitótalálkozót,
Az idei azért is lesz kivételes, mert összesen 11 város lesz a házigazdája a tornának, így az A csoport első meccsét, a török–olasz találkozót tették meg nyitómeccsnek. Érdekesség, hogy a római Olimpiai Stadionban (ott játszották az említett 1980. évi, német–belga döntőt) lesz ez az összecsapás, de Törökország számít „hazainak”. 1980. június 11-én délután szintén a Stadio Olimpicóban kezdődött meg a Csehszlovákia–Német Szövetségi Köztársaság összecsapás: alig 11 és fél ezer néző előtt csapott össze az előző kiírás két döntőse, 1976-ban Belgrádban a csehszlovákok a híres Panenka-tizenegyessel zárták le a németek elleni büntetőpárbajt.
Andreas Brehme (3-as számmal) szabadrúgásból szerez egyenlítő gólt az olaszok ellen Düsseldorfban, az 1988-as Eb nyitányán (NSZK–Olaszország 1–1)
Fotó: UEFA.com
Négy évvel később, 1984-ben a Platini neve által fémjelzett francia válogatott a párizsi Parc des Princes stadionban nyitotta az Eb-t, a gallok úgy végigmentek az Eb-tornán, hogy igazából csak az elődöntőben a portugálok okoztak komolyabb gondot nekik.
A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!