
Krasznai fóliaház. A paradicsomprogramba többen bekapcsolódtak
Fotó: Makkay József
A szebb időket megélt szilágysági zöldségtermesztés hanyatlásának több oka van. A nagy üzetláncok nem a környékről vásárolják fel terményeiket, a gazdák pedig egyre kevesebb zöldséget tudnak eladni a viszonteladók által uralt piacokon. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványának munkatársa krasznai zöldségtermesztő gazdáknál járt.
2020. szeptember 23., 11:552020. szeptember 23., 11:55
Hozzávetőleg 2010-ig a szilágysági Zilahon egymást érték az apró élelmiszerüzletek, pezsgett a zöldségpiac, a környező magyar falvak gazdái jól megéltek a szabadföldi és a fólia alatti zöldségtermesztésből. A nagy változást a multinacionális üzletláncok megjelenése hozta, ami sorra megszüntette az apró boltokat, és töredékére csökkentette a termelői piacok forgalmát.
az észak-erdélyi megyék közül a legtöbbet talán a Szilágyságban.
Szilágy megye egyik legnagyobb magyar faluja, Kraszna is megsínylette a mezőgazdasági termelés szabadesését. Az 1600 házszámot és mintegy 3800 lelket számláló magyar közösségből jó esetben 10 család él meg főállásban zöldségtermesztésből. „Nyilván önellátásként vagy keresetkiegészítő foglalkozásként sokkal többen foglalkoznak zöldségtermesztéssel, de a többség valamilyen munkahely mellett művel pár ár földet ” – magyarázza Pap Miklós, aki 21 éve kertészkedik feleségével főállásban.
A zöldségpiac forgalmának visszaesése mellett nagy gondot okoz az is, hogy egyre több a viszonteladó, akik esetenként olyan árukat kínálnak szilágysági zöldségként, ami lehet, hogy éppen Törökországból származik.
Minderről bővebben az Erdélyi Gasztró szeptember 23-ai lapszámában olvashatnak.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!