
Krasznai fóliaház. A paradicsomprogramba többen bekapcsolódtak
Fotó: Makkay József
A szebb időket megélt szilágysági zöldségtermesztés hanyatlásának több oka van. A nagy üzetláncok nem a környékről vásárolják fel terményeiket, a gazdák pedig egyre kevesebb zöldséget tudnak eladni a viszonteladók által uralt piacokon. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványának munkatársa krasznai zöldségtermesztő gazdáknál járt.
2020. szeptember 23., 11:552020. szeptember 23., 11:55
Hozzávetőleg 2010-ig a szilágysági Zilahon egymást érték az apró élelmiszerüzletek, pezsgett a zöldségpiac, a környező magyar falvak gazdái jól megéltek a szabadföldi és a fólia alatti zöldségtermesztésből. A nagy változást a multinacionális üzletláncok megjelenése hozta, ami sorra megszüntette az apró boltokat, és töredékére csökkentette a termelői piacok forgalmát.
az észak-erdélyi megyék közül a legtöbbet talán a Szilágyságban.
Szilágy megye egyik legnagyobb magyar faluja, Kraszna is megsínylette a mezőgazdasági termelés szabadesését. Az 1600 házszámot és mintegy 3800 lelket számláló magyar közösségből jó esetben 10 család él meg főállásban zöldségtermesztésből. „Nyilván önellátásként vagy keresetkiegészítő foglalkozásként sokkal többen foglalkoznak zöldségtermesztéssel, de a többség valamilyen munkahely mellett művel pár ár földet ” – magyarázza Pap Miklós, aki 21 éve kertészkedik feleségével főállásban.
A zöldségpiac forgalmának visszaesése mellett nagy gondot okoz az is, hogy egyre több a viszonteladó, akik esetenként olyan árukat kínálnak szilágysági zöldségként, ami lehet, hogy éppen Törökországból származik.
Minderről bővebben az Erdélyi Gasztró szeptember 23-ai lapszámában olvashatnak.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!