
Krasznai fóliaház. A paradicsomprogramba többen bekapcsolódtak
Fotó: Makkay József
A szebb időket megélt szilágysági zöldségtermesztés hanyatlásának több oka van. A nagy üzetláncok nem a környékről vásárolják fel terményeiket, a gazdák pedig egyre kevesebb zöldséget tudnak eladni a viszonteladók által uralt piacokon. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványának munkatársa krasznai zöldségtermesztő gazdáknál járt.
2020. szeptember 23., 11:552020. szeptember 23., 11:55
Hozzávetőleg 2010-ig a szilágysági Zilahon egymást érték az apró élelmiszerüzletek, pezsgett a zöldségpiac, a környező magyar falvak gazdái jól megéltek a szabadföldi és a fólia alatti zöldségtermesztésből. A nagy változást a multinacionális üzletláncok megjelenése hozta, ami sorra megszüntette az apró boltokat, és töredékére csökkentette a termelői piacok forgalmát.
az észak-erdélyi megyék közül a legtöbbet talán a Szilágyságban.
Szilágy megye egyik legnagyobb magyar faluja, Kraszna is megsínylette a mezőgazdasági termelés szabadesését. Az 1600 házszámot és mintegy 3800 lelket számláló magyar közösségből jó esetben 10 család él meg főállásban zöldségtermesztésből. „Nyilván önellátásként vagy keresetkiegészítő foglalkozásként sokkal többen foglalkoznak zöldségtermesztéssel, de a többség valamilyen munkahely mellett művel pár ár földet ” – magyarázza Pap Miklós, aki 21 éve kertészkedik feleségével főállásban.
A zöldségpiac forgalmának visszaesése mellett nagy gondot okoz az is, hogy egyre több a viszonteladó, akik esetenként olyan árukat kínálnak szilágysági zöldségként, ami lehet, hogy éppen Törökországból származik.
Minderről bővebben az Erdélyi Gasztró szeptember 23-ai lapszámában olvashatnak.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!