
Krasznai fóliaház. A paradicsomprogramba többen bekapcsolódtak
Fotó: Makkay József
A szebb időket megélt szilágysági zöldségtermesztés hanyatlásának több oka van. A nagy üzetláncok nem a környékről vásárolják fel terményeiket, a gazdák pedig egyre kevesebb zöldséget tudnak eladni a viszonteladók által uralt piacokon. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványának munkatársa krasznai zöldségtermesztő gazdáknál járt.
2020. szeptember 23., 11:552020. szeptember 23., 11:55
Hozzávetőleg 2010-ig a szilágysági Zilahon egymást érték az apró élelmiszerüzletek, pezsgett a zöldségpiac, a környező magyar falvak gazdái jól megéltek a szabadföldi és a fólia alatti zöldségtermesztésből. A nagy változást a multinacionális üzletláncok megjelenése hozta, ami sorra megszüntette az apró boltokat, és töredékére csökkentette a termelői piacok forgalmát.
az észak-erdélyi megyék közül a legtöbbet talán a Szilágyságban.
Szilágy megye egyik legnagyobb magyar faluja, Kraszna is megsínylette a mezőgazdasági termelés szabadesését. Az 1600 házszámot és mintegy 3800 lelket számláló magyar közösségből jó esetben 10 család él meg főállásban zöldségtermesztésből. „Nyilván önellátásként vagy keresetkiegészítő foglalkozásként sokkal többen foglalkoznak zöldségtermesztéssel, de a többség valamilyen munkahely mellett művel pár ár földet ” – magyarázza Pap Miklós, aki 21 éve kertészkedik feleségével főállásban.
A zöldségpiac forgalmának visszaesése mellett nagy gondot okoz az is, hogy egyre több a viszonteladó, akik esetenként olyan árukat kínálnak szilágysági zöldségként, ami lehet, hogy éppen Törökországból származik.
Minderről bővebben az Erdélyi Gasztró szeptember 23-ai lapszámában olvashatnak.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.
szóljon hozzá!