
Békésen legelésző marhacsorda Magyarfenes határában
Fotó: Makkay József
Hatvan húsmarhát számláló farmjukkal a magyarfenesi Székely család a környék egyik legjelentősebb agrárvállalkozója. A szüleikkel együtt gazdálkodó kalotaszegi testvérpár az óvatos gazdák közé tartozik, akik önerőből építkeznek, ezért kerülik a túl kockázatos nagy pályázatokat. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványának munkatársa a Kolozsvártól 23 km-re fekvő állattelepen járt.
2020. november 11., 10:372020. november 11., 10:37
Jó kilométernyi távolságra a falutól a Székely család magyarfenesi tanyája jellegzetes erdélyi gazdatelep szarvasmarhákkal, disznókkal, pár lóval, házőrző kutyákkal, népes baromfiudvarral és használt mezőgépekből álló gépparkkal.
A novemberre szépen kikerekedett pirostarka állatok egy része minden évben eladásra kerül. A két-három éves bikák ilyenkorra érik el az 500-600 kiló élősúlyt, és nagy alkudozások árán viszik el az állatkereskedők. Akiknek az az érdekük, hogy a gazdától olcsón vegyék meg, és jót nyerjenek rajta. Székely Ferenc szerint azonban sok múlik a gazdán is, hogy milyen árat tud kialkudni. „Ha 4500 vagy 5000 lejt ajánlanak a hízott bikáért, akkor tudom, annyiért nem szabad odaadnom, mert az állatkupec legalább 20-30 százalékot keres rajta. Addig alkudozunk, amíg megszületik a végső ár.
– magyarázza a 41 éves gazda, aki testvérével, a 38 éves Székely György Istvánnal és szüleivel gazdálkodik közösen.
A Székely család tanyájáról bővebben az Erdélyi Gasztró november 11-ei lapszámában olvashatnak.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!