Egy humoros nyelvőrző Udvarhelyről. Nyolcvanéves lett Komoróczy György
A mindig vidám és jó kedélyű Komoróczy György
Úgy lett értelmiségi, hogy származása miatt nem végezhetett egyetemet, anyanyelvünk ápolását szolgáló cikkei évtizedekig jelen voltak a székelyföldi, magyar nyelvű lapokban. Az általa írt könyvekben szintén évtizedekkel ezelőtti történetek villannak fel, illetve személyiségek jönnek elő a múlt többé-kevésbé ködös homályából. Élettörténete szomorú és vidám sorsfordulatokkal van tele, ám humora, vicces történetei, anekdotázó kedve sohasem hagyták el.
Katona Zoltán
2022. február 10., 17:382022. február 10., 17:38
Ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját Komoróczy György Székelyudvarhelyen élő nyelvész-közíró, újságíró. A név ismerősen csenghet minden székelyföldinek, aki az elmúlt évtizedekben újságokat lapozott – mai írásunk egyfajta tisztelgés egy olyan ember előtt, aki nélkül ma szakmabeliekként nem biztos, hogy ott tartanánk, ahol.
A Komoróczy család a mai Kárpátalja területéről származik (ma Palágykomorócnak hívják azt a települést, ahol a család ősei éltek), de a monarchia idején a Nyírségbe költözött, majd a család egyik része Szatmár megyébe, pontosabban Domahidára.
Ezen a településen, már újra Magyarország területén született 1942. február 10-én Komoróczy György, akinek édesanyja a Székelyudvarhely melletti Patakfalváról származott. Ennek 1949. március 2. után lett hirtelen igen nagy jelentősége: az „osztályellenségnek” tartott arisztokrata családot kitelepítették, vagyonukat elkobozták, a Komoróczy család így került előbb az Udvarhely melletti Miklósfalvára, majd a városba. Nyolcan laktak egy szobában, rettenetes körülmények és megalázás közepette (a férfiak kizárólag fizikai munkát végezhettek…), de a kis Gyuri gyermekkora mégis Érsemjénben zajlott, ugyanis sikerült azt „megoldani”, hogy ott járhasson iskolába (nagybátyja ott volt tanító).
Végül a távoli Resicabányán végezhetett vegyésztechnikumot, ott valahogy másabbak voltak akkor az emberek, visszaemlékezése szerint senki sem foglalkozott a családjával, származásával, hagyták tanulni és dolgozni.
Amikor még nem volt internet, és a helyesírási szótárban sem volt valami egyértelmű, fel lehetett hívni
Fotó: Komoróczy Zsolt magánarchívuma
Hazatérése után a szakmájában helyezkedett el, a József Attila fémmegmunkáló üzemben lett technikus. Ennek (valamint annak is, hogy később a Matricagyárba került át) is köszönhető, hogy a kezdetektől fogva rengeteg udvarhelyi történetet, pletykát, anekdotát ismert, amelyeket később, egyik munkatársa tanácsára elkezdett lejegyezni, és a rendszerváltás után másfél évtizeddel egy kis kötetben meg is jelentette, majd ezt bővítette.
Választása az anyanyelvre esett, ennek több oka is volt, de elsősorban talán az, hogy gyermekkorában a nagybátyja Kazinczy Ferenc szülőfalujában oktatta a szép magyar nyelvre, ugyanott pedig rendszeresen hallgathatta a Kossuth Rádió Édes anyanyelvünk című műsorát. A család ismerősi köre igen széles volt, hiszen Komoróczy tanulmányait nem kisebb nevek támogatták titokban, mint Murádin László, Péntek János, Cs. Gyimesi Éva és Cseke Péter (utóbbi Komoróczy feleségének osztálytársa volt korábban), illetve a híres magyarországi ókortudós, író és egyetemi tanár, egyben rokon Komoróczy Géza.
Az élet nem mindig volt kegyes hozzá
Könyveket, egyetemi jegyzeteket kért és kapott, aztán egy idő után a mindennapi munka után végzett tevékenysége igen jelentős lett. Elkezdett nyelvművelő cikkeket írni, 1970-től már rendszeresen jelentek meg az írásai Hargita napilapban. A Művelődési Házban a székelykeresztúri magyartanár, Fülöp Lajos kezdeményezésére megalapította többedmagával a Nyelvbarátok Köre nevű fórumot, a hetvenes évek elején ezeken a rendszeresített összegyűléseken a nemcsak értelmiségiek, tanárok, ügyvédek, tanítónők vettek részt, hanem a munkások is. A hivatalosan a „municípiumi KISZ-bizottság kezdeményezésére” létrejött körről a román tévé Magyar Adása 1975-ben műsort is készített, de ez már nem tetszett a Szekunak, elgáncsolták, betiltották.
A nyolcvanas évek vége igencsak próbára tette nyelvőrként is, hiszen ha belegondolunk, akkor a kötelező románosítás (a településneveket nem lehetett magyarul leírni az újságba se, olyan szókapcsolatok jöttek létre akkor, mint például „az odorheiu secuiesc-i matricagyár” vagy a „miercurea ciuc-i műjégpálya”) is kihozott olyant az emberekből, ami később is megmaradt ezen a téren, mást ne mondjunk a „székely anyaváros” vagy a „Küküllő-parti Athén” kifejezések akkor terjedtek el, lettek széles körben ismertek.
Egyik kitüntetése átvételekor
A rendszerváltás után a cikkek mellett (a Hargita Népében folytatódott a rovata, majd írásait a Krónika, az Udvarhelyi Híradó, a Háromszék, a Népújság, az Udvarhelyszék, Erdőszentgyörgyi Figyelő, a Polgári Élet, illetve a budapesti Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratban jelentette meg. A kiadványok tekintetében (a rendszerváltás előtt is jelentek meg gyűjteményes kötetben írásai) is szintet lépett, hiszen Magyar szavaink nyomában címmel jelent meg a helyi Erdélyi Gondolat kiadónál a Péntek János által lektorált kötete, majd néhány év múlva az Édes anyanyelvünk című könyvét a csíkszeredai Pallas-Akadémia kiadó adta ki. Volt az udvarhelyi városháza sajtószóvivője is néhány évig, tulajdonképpen onnan vonult nyugdíjba a kilencvenes évek végén. Ebben az időben két igen fontos portré-kötete is megjelent, az egyik Maszelka János festőművészről, a másik Mátéffy Béla tanárról – mindkettő tulajdonképpen egy-egy nagy életút-interjú.
Kisebbik fiával, a karrierjét újságíróként kezdő Komoróczy Zsolttal közösen interjúkötetet is írtak 1999-ben Meg kell maradni címmel, ebben olyan erdélyi vagy magyarországi értelmiségiek, írók, költők, tudósok, egyházi vezetők beszélgetnek apával vagy fiával, mint Sütő András, Tőkés László, Lőrincz György, Csoóri Sándor, Beke György, Cseh Tamás, Benedek István, Mészöly Miklós és mások. Zsolt fiát igencsak megérintette az apja tevékenysége, hiszen évekig ő is újságíró, illetve szerkesztő volt (szintén Udvarhelyen él, de már nem ebben a szakmában dolgozik), nagyobbik fia pedig ugyan szociológiát végzett, de üzletember lett Magyarországon.
A Madarasi Hargitán a helyhez kapcsolódó anekdotákat osztja meg a fiatalokkal
Komoróczy egyik főműve az anyanyelv-témájú írások és tevékenység mellett a Jókedvű udvarhelyiek című, igen vaskos anekdotagyűjtemény, amelynek összevont kiadása 2020-ban jelent meg: a több mint 500 oldalas kötet végigolvasása helytörténeti szempontból is kiváló kaland, főleg udvarhelyieknek, de nemcsak. Értelmiségiek, kisemberek, iparosok, melósok, gyerekek, öregek és fiatalasszonyok keserédes-vicces történetei ezek, olyan kis dolgok, amelyek fel tudják vidítani az embert akkor is, ha éppen nincsen jó passzban.
Az anekdotakincs mellett Komoróczy „erőssége” és küldetése az volt, hogy picit jobban és szebben, igényesebben írjunk és beszéljünk a mindennapokban is.
Továbbmenve addig, hogy a tyúkszart ne x-szel írjuk és olyan, hogy „néptanács” csak 1989-ig volt, mert ma már polgármesteri hivatal vagy önkormányzat van. Abba pedig ne menjünk bele, hogy milyen nyelvezet fut ma a közösségi oldalakon, mert az embernek tényleg elmegy a kedve mindentől…
Szabadidejében képezte magát nyelvésszé
Fotó: Komoróczy Zsolt magánarchívuma
De ha az emberek többsége a sok-sok nehézség ellenére csak egy kicsit is hasonlóan víg kedélyű lenne, mint Komoróczy Gyurka, illetve az általa lejegyzett anekdoták szereplői, akkor a világ és benne szűkebb hazánk egy sokkal vidámabb, élhetőbb és boldogabb hely lenne.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Túl a nyelvtanulási appokon: így beszélhetünk magabiztosan egy idegen nyelven
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Túl a nyelvtanulási appokon: így beszélhetünk magabiztosan egy idegen nyelven
Akik elsőként értek fel a világ csúcsára – hétvégi streaming-ajánló
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Akik elsőként értek fel a világ csúcsára – hétvégi streaming-ajánló
Ilyen lesz a Barbie-rendezőjének Narnia filmje
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
Ilyen lesz a Barbie-rendezőjének Narnia filmje
Több mint tanítás: egyensúlykeresés, türelem és kitartás a pedagógusok mindennapjaiban
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
Több mint tanítás: egyensúlykeresés, türelem és kitartás a pedagógusok mindennapjaiban
Macskád van, babát vársz? Nem kell megszabadulni a cicától!
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Macskád van, babát vársz? Nem kell megszabadulni a cicától!
Hiába ordít nekünk egy öreg milliárdos, hogy mi vagyunk a felelősek a Föld pusztulásáért, ha ez minket nem érdekel
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Bloodaxe – január végén nézhetjük a Vikingek készítőjének új sorozatát
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Bloodaxe – január végén nézhetjük a Vikingek készítőjének új sorozatát
Megjelent az első, teljesen mesterséges intelligenciával készült film előzetese, amit mozikban is vetítenek
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
Semmi nem indokolta a felújítását, most mégis megkaptuk teljes pompájában Witcher III legjobb változatát
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
Semmi nem indokolta a felújítását, most mégis megkaptuk teljes pompájában Witcher III legjobb változatát
Képeslap Párizsból: a barettsapkás lányoktól a megközelíthetetlen Mona Lisáig
Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.
Képeslap Párizsból: a barettsapkás lányoktól a megközelíthetetlen Mona Lisáig
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!