
Nemrég a Brassói Corona női kézilabdacsapatából 17 játékost tiltottak el doppingvétség miatt
Fotó: Facebook
Az utóbbi hetekben két doppingügy is megrázta a szurkolóknak a sport tisztaságába vetett hitét. Az orosz sportolókat kizárták a nemzetközi versenyekről, a brassói kézilabdás lányok pedig tiltott utakon jutottak előnyhöz ellenfeleikkel szemben. A témával a Székelyhon napilap keddi számának Erdélyi Sport melléklete is foglalkozik.
2019. december 17., 12:262019. december 17., 12:26
A fentebb említett két ügy között lényeges különbség van: míg az oroszok állami intézmények szintjén javították fel sportolóik teljesítményét, addig az erdélyi lányok egy lelkiismeretlen orvosnak és saját tudatlanságuknak köszönhetik a rossz hírnevet.
Napokkal ezelőtt közölték a hírügynökségek, hogy egyhangúlag az orosz sportolók nemzetközi versenyekről való eltiltása mellett döntött a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA. A Brassói Corona női kézilabdacsapat teljes keretét azzal gyanúsítják, hogy intravénás lézerkezelésen vettek részt. A sérülésekből, kimerültségből felépülést elősegítő kezelést tiltja a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség szabályzata. Ketten tudták bebizonyítani, hogy nem vettek részt a kezelésen, ők visszakapták játékjogukat, de a többi 17 társukat eltiltották. A brassói klub játékosai – kissé gyermeteg módon – úgy buktak le, hogy a kezelésről fényképeket posztoltak az egyik közösségi portálon. A Brassói Corona nyakig van a pácban, hiszen a női kézilabda-együttes kizárása után a klub jégkorongszakosztályánál is felmerült a tömeges doppinggyanú.
Manapság a csaláshoz a tudomány legújabb vívmányait is bevetik. Hol vannak már azok az idők, amikor az öttusázók például a lövészet előtt egy kis pálinkát ittak, hogy ne remegjen meg a kezük? Ennek akkor vetettek véget a hivatalos szervek, amikor állítólag az egyik sportoló több „célzóvizet” ivott a kelleténél, ettől aztán cowboyba ment át, és csípőből tüzelt a céltáblákra…
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!