Cigányokról, a cigányság történelméről az előítéleteken túl

1971 áprilisában volt Londonban az Első Roma Világkongresszus, ahol egyöntetűen elfogadták a rom megnevezést, de ezt nem minden állam ismerte el. Többek között Magyarország sem, ahol ma is hivatalosan a cigány megnevezést használják (cigány önkormányzat, cigány oktatás stb.).

A mongolok Dzsingisz kán idejében, 1221-ben támadták először Indiát. Az északnyugati tartományokat – Multan, Lahore és Peshavvar – elpusztították. 1241 és 1246 között újabb mongol betörések voltak Észak-Nyugat Indiába. A Marco Polo utazása sorozatfilmből is ismert nagy műveltségű Kubiláj mongol kán, aki meghódította Kelet-Szibériát és Kínát 1265–1287 között, többször feldúlta Észak-Indiát. Ez végzetesnek bizonyult. A lakosság jelentős része nyugat felé menekült. Egy időre Észak-Perzsiában (Irán) telepednek meg. Ezért van ma is a cigány nyelvben nagyon sok perzsa eredetű szó.

Hamarosan, 1335 után a mongol Dzselairida dinasztia meghódította Perzsia nagy részét, Örményországot, Dél-Azerbajdzsánt és Mezopotámiát (ma Irak). A sorozatos felkelések, belharcok, erőszakos iszlamizálás miatt a cigányság tovább vándorolt nyugat felé. A század második felében már megjelentek Európában, a Balkán-félszigeten.

Görögországban és Bulgáriában nagyszámú telepeik létesültek. Főleg a török hódoltság miatt Európa különböző részei felé vándorolnak.

Csak kettőt említenék. Spanyolországban azt mesélték, hogy a Heródes elől Jézussal Egyiptom felé menekülő József és Mária egy cigány falun haladt át, ahol nem adtak nekik menedéket. Ezért az Isten átokkal sújtotta őket, hogy örökre hontalanok legyenek. Magyarországra azzal a történettel állítottak be, hogy Krisztus keresztre feszítésekor, midőn már mindenki elment a tragédia helyszínéről, egy cigány csapat érkezett meg. Krisztus még élt a keresztfán, vizet kért és azt, hogy szedjék ki a szegeket a testéből. A cigányok megtagadták, sőt még a maradék ruhájától is megfosztották. Ezért Krisztus megátkozta őket, hogy mindig vándorolniuk kelljen, és soha hazájuk ne legyen.

Kóborlásaik fontos eszköze a ló volt. Az erdélyi fejedelemségben a lólopásért elítéltek mintegy háromnegyede cigány volt. De sokszor, vélt vagy valós okok alapján őket vádolták különböző fertőző betegségek terjesztéséért is. Például az 1719-es nagy gyergyói pestisjárványért, amelyben több száz ember meghalt, a cigányokat hibáztatták. Azt tartották, hogy ők hozták be a fertőzést Moldvából. Számos országban cigányellenes törvényeket hoztak. Csak a legradikálisabbakat említem. A németországi Reuss tartományban intézkedést hoztak minden cigány lelövésére. I. Frigyes Vilmos császár elrendelte minden 18 év feletti cigány felakasztását.

Más volt a helyzet a vándor- vagy sátoros cigányokkal (cigányul kortorárok). Lepedős cigányoknak is nevezték őket. Zömében Moldvából és Havasalföldről jöttek Erdélybe.

A gyermekek hamarosan megszöktek nevelőszüleiktől, a cigányok pedig házasság dolgában keveset törődtek a rendelettel. Hám János szatmári római katolikus püspök 1857-ben cigányiskolát létesített, amely aztán hamar tanuló nélkül maradt, akárcsak Farkas Ferdinánd cigányiskolája Érsekújváron.

A romák nyolcvan százaléka él a szegénységi küszöb alatt. A roma gyermekek harmada él olyan háztartásban, ahol havonta legalább egyszer valamelyik gyerek éhesen hajtja álomra a fejét. A többségi társadalom gyermekeihez képest a cigány gyerekeknek alig fele jár óvodába vagy vesz részt iskolai felkészítésben. Munkaerőpiaci helyzetük a legrosszabb. Mindössze harminc százalékuknak van fizető munkája.

Vallásuk legtöbbször a körülöttük élő népekével azonos. Például a törökországi, boszniai, makedóniai cigányok muzulmánok, az észak- és közép-európaiak protestánsok vagy katolikusok, az orosz, ukrán, szerb és bolgár cigányok ortodoxok. Az utóbbi időben terjednek közöttük a különböző neoprotestáns szekták is.

E tekintetben néhány zenészegyéniséget említek meg, akik a magyar kultúrkört is gazdagították: Czinka Panna (1711–1772) zenekarvezető, prímás. Művészetét Európa sok országában megcsodálták. Berki László (1941–) zenekarvezető, prímás, zeneszerző. 1968-tól a Magyar Állami Népi Zenekar prímása, húsz önálló nagylemeze jelent meg. Bihari János (1764–1827) zeneszerző cigányprímás. Néhány szerzeményét klasszikus zenészek is feldolgozták. Boros Lajos (1925–2014) a Száztagú Cigányzenekar prímása. Dankó Pista (1858–1903) nótaszerző. Zenekarával bejárta az egész országot. Az Eltörött a hegedűm című művét ki ne ismerné? Boka Károly (1808–1860) zenekarvezető, prímás, Kossuth Lajos kedvenc zenésze volt. A klasszikus zene nagy alakja, Ruha István (1930–2004) hegedűművész, 1958-tól a kolozsvári filharmónia szólistája és 1963-tól a kolozsvári konzervatórium tanára volt.

A cigányság jelenlegi nagy problémája a társadalmi kirekesztődés, aminek oka az alacsony fokú iskolai végzettség, és az ebből adódó kedvezőtlen vagyoni és munkapiaci helyzetük. Iskolázottság, mesterség, szakma nélkül rendkívül nagy körükben a munkanélküliség és az ezzel járó nagyon alacsony társadalmi- kulturális életszínvonal. Ezért körükben magas a bűnözésre való hajlam, a hatóságok gyenge teljesítménye miatt pedig sokszor önbíráskodásba torkollik a jelenség. Ilyen esemény volt a hadrévi, marossárpataki stb., de a 2017. március 31-i cigányellenes megnyilvánulás is Gyergyószentmiklóson.

A szerző gyergyószentmiklósi történelemtanár