
A Lázár-forrás. A borvíz ma is a telep vonzóereje
Fotó: Jánosi Csaba
Igazi télies időben kapaszkodtunk fel a Borszéki-hágóra. A hágót őrző Kerek-hegy fenyői már fehérbe öltöztek. Gyertyaként világítottak a hajnali sötétségben.
2017. november 03., 16:332017. november 03., 16:33
Összekötöttük a kellemest a hasznossal. Ebben az évben a XIX. Székelyföldi Geológus Találkozónak Borszék adott otthont. A tavaly a Székelyföld legdélebbi fürdővárosában, Kovásznán találkoztunk, az idén a legészakibban, Borszékon.
A közös bennük, hogy mindkettő gyógyvizeiről, borvizeiről és büdös gödreiről nevezetes. Azért bátorkodtam megemlíteni a találkozót, mert a kerekasztal megbeszélésen kritikaként az is elhangzott, hogy ez az évente, október utolsó napján megrendezésre kerülő összejövetel nincs igazán „mediatizálva”. De így mediatizálva is lesz a több mint száz „kőkeresőt” felvonultató esemény.
Viharos széllel érkező november elűzte a borszéki parkok lombkoronáját. Feltárva így dicső múltját és ébredező jelenét. A kockaköves felújított Hétvezér sétányon andalogva számba vesszük a Székelyföld egyik legismertebb fürdőhelyének csodálatos épületeit. Szomorú, hogy a privatizáció során visszakerült vagy tulajdonost váltott villák egy része az enyészetté vált.
A pusztulásra ítélt épületek egykor díszei voltak a fürdőhelynek
Fotó: Jánosi Csaba
Ahogy Mik József borszéki polgármester mondta, a borszéki villáknak Indiától Kanadáig szinte minden országban él tulajdonosa, de sajnos keveset foglalkoznak az épületek feljavításával. Ezek a pusztulásra ítélt épületek egykor díszei voltak a fürdőhelynek, de jelenleg valósággal elcsúfítják a sétányokat. Az egykori Remény szálló is csak reméli, hogy felújítják. Omladozó falairól lekerül a zöld árnyékoló háló. Azért pozitív példa is akad bőven.
A szürkésfekete palával fedett új kezelőközpont jurtaszerű épületegyüttese befejezés előtt áll
Fotó: Jánosi Csaba
Csipkerózsika álmából ébredezik a városka. Nagyon sok épület régi köntösében fogadja az egyre szaporodó vendégeket. A Borostyánkő vagy a Bella villa felújított fűrészelt deszka díszei ámulatba ejtik a sétálgató fürdővendégeket. A régi világ emelgeti kalapját. Természetesen épültek modern, a mai kor ízlésvilágát követő épületek, panziók is.
Az áprilist megszégyenítő borszéki időjárás hol havas esőt tálal, hol sziporkázó napsütése vakít. A sétány mellett Petőfi márványfehér szobrát is a napfény emeli ki a fenyők zöldje közül. Petőfinek nemcsak mellszobra áll Borszékon, hanem a Tündérkert északi peremén borvízforrás is viseli nevét. Közel van a magyar szabadságharc másik nagy alakjáról, Kossuth Lajosról elnevezett forrás, amely egyike a legjobb borvizeknek.
Borvízmúzeum
Fotó: Jánosi Csaba
Ahogy ivókúránk során sorra kóstolgatjuk a kevés vasat, de annál több szénsavat tartalmazó kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos jellegű Lázár, László, Boldizsár források vizét, feltűnik a kútházak egységes kivitelezése. A barna-fehér színezés is tájba illő. A fehér színt a borszéki borvizek által a Kerekszéken lerakott hatalmas mésztufa vagy travertin ásványtól kölcsönözte. A barna a borvizekből kicsapódó vas ásványt a limonitot idézi.
Ennek a hatalmas ásványvíz készletnek, amely a Borszéki-medence talapzatát képező kristályos, dolomitos mészkövek repedésiből, üregeiből tör a felszínre, nagyüzemi palackozását az osztrák származású Zimmetshausen Antal álmodta meg és vitelezte is ki 1806-tól kezdődően. Aki Alsóborszékon a borvíz palackozásához elengedhetetlen üveget is helyben állította elő. A tüzelőanyag a fa, a szén és a nyersanyag, a kvarc vagy népiesen a békasó ott volt az erdőkben, a kőzetekben, a kristályos palákban.
Zimmetshausen Antal sírja
Fotó: Jánosi Csaba
Az Osztrák-Magyar Monarchia nyugati részeiből jöttek az üvegfúvásban jártas mesteremberek, a szomszédból a favágók. Zimmetshausen Antal sírja a régi temetőben látható. Gondozott sírját az elmúlást jelképező barna levelek és az utókor tiszteletét idéző piros-fehér-zöld szalag borítja. Jövőben, 2018-ban emlékezünk arra, hogy Borszékért Bécset otthagyó Zimmetshausen Antal 180 éve halott.
Az egyre erősödő szél megálljt parancsol. Visszafordulunk. A Főkút és az Erzsébet-forrás mellett elhaladva feltűnik a borszéki Borvízmúzeum épülete, amely az egykori, 19. századi palackozó homlokzatát idézi. Kiállító felületein az ásványvizek királyaként emlegetett borszéki borvíz gazdag tárgyi emlékei láthatók.
Az új kezelőközpont
Fotó: Jánosi Csaba
Nyugatabbra a Hármas ligetben feltűnik az Ó-Sáros fürdő újraálmodott épülete. A hagyományos borszéki fürdőépítészet elemeit viselő épület újra fürdővárossá varázsolta a települést. Mert a rendszerváltást követő időszakban fürdő nélküli fürdővárosként vált ismerté, ami maga után vonta a vendégek csökkenését is. A Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka révén 2009-ben a Kerekszék travertin padjain megépült a Tündérkert-feredő hagyományos népi fürdője. Ezt követte a megújult tetővilágítású Ó-Sáros-fürdő, amelyben két kerek kicsempézett medencében 16-20, illetve 30-34 Celsius-fokos hőmérsékletű borvízben vontathatjuk „beteg testrészeinket”.
A Hétvezér sétány
Fotó: Jánosi Csaba
Nem messze, egykor törpenyíréről nevezetes ligetben mintha Attila palotája épült volna újjá. A szürkésfekete palával fedett új kezelőközpont jurtaszerű épületegyüttese befejezés előtt áll. Mik József polgármester reméli, hogy a közel kilenc éve tartó építkezés jövőre befejeződik, és újra beindul a kezelés a fürdővárosban.
Mikor van építő, akkor nincs pénz. Amikor van pénz, akkor csődbe megy az építő. A román politikai közeg politizálni tud, de építeni nem. A fejlesztés igencsak gyenge pontja.
Még sok látnivaló volna Borszékon, de igyekeznünk kell, mert jövőben Sepsiszentgyörgyön rendezzük a 20. Székelyföldi Geológus Találkozót. S ki tudja, a székely gyorssal leérünk-e addig Háromszékre.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
szóljon hozzá!