
A Lázár-forrás. A borvíz ma is a telep vonzóereje
Fotó: Jánosi Csaba
Igazi télies időben kapaszkodtunk fel a Borszéki-hágóra. A hágót őrző Kerek-hegy fenyői már fehérbe öltöztek. Gyertyaként világítottak a hajnali sötétségben.
2017. november 03., 16:332017. november 03., 16:33
Összekötöttük a kellemest a hasznossal. Ebben az évben a XIX. Székelyföldi Geológus Találkozónak Borszék adott otthont. A tavaly a Székelyföld legdélebbi fürdővárosában, Kovásznán találkoztunk, az idén a legészakibban, Borszékon.
A közös bennük, hogy mindkettő gyógyvizeiről, borvizeiről és büdös gödreiről nevezetes. Azért bátorkodtam megemlíteni a találkozót, mert a kerekasztal megbeszélésen kritikaként az is elhangzott, hogy ez az évente, október utolsó napján megrendezésre kerülő összejövetel nincs igazán „mediatizálva”. De így mediatizálva is lesz a több mint száz „kőkeresőt” felvonultató esemény.
Viharos széllel érkező november elűzte a borszéki parkok lombkoronáját. Feltárva így dicső múltját és ébredező jelenét. A kockaköves felújított Hétvezér sétányon andalogva számba vesszük a Székelyföld egyik legismertebb fürdőhelyének csodálatos épületeit. Szomorú, hogy a privatizáció során visszakerült vagy tulajdonost váltott villák egy része az enyészetté vált.
A pusztulásra ítélt épületek egykor díszei voltak a fürdőhelynek
Fotó: Jánosi Csaba
Ahogy Mik József borszéki polgármester mondta, a borszéki villáknak Indiától Kanadáig szinte minden országban él tulajdonosa, de sajnos keveset foglalkoznak az épületek feljavításával. Ezek a pusztulásra ítélt épületek egykor díszei voltak a fürdőhelynek, de jelenleg valósággal elcsúfítják a sétányokat. Az egykori Remény szálló is csak reméli, hogy felújítják. Omladozó falairól lekerül a zöld árnyékoló háló. Azért pozitív példa is akad bőven.
A szürkésfekete palával fedett új kezelőközpont jurtaszerű épületegyüttese befejezés előtt áll
Fotó: Jánosi Csaba
Csipkerózsika álmából ébredezik a városka. Nagyon sok épület régi köntösében fogadja az egyre szaporodó vendégeket. A Borostyánkő vagy a Bella villa felújított fűrészelt deszka díszei ámulatba ejtik a sétálgató fürdővendégeket. A régi világ emelgeti kalapját. Természetesen épültek modern, a mai kor ízlésvilágát követő épületek, panziók is.
Az áprilist megszégyenítő borszéki időjárás hol havas esőt tálal, hol sziporkázó napsütése vakít. A sétány mellett Petőfi márványfehér szobrát is a napfény emeli ki a fenyők zöldje közül. Petőfinek nemcsak mellszobra áll Borszékon, hanem a Tündérkert északi peremén borvízforrás is viseli nevét. Közel van a magyar szabadságharc másik nagy alakjáról, Kossuth Lajosról elnevezett forrás, amely egyike a legjobb borvizeknek.
Borvízmúzeum
Fotó: Jánosi Csaba
Ahogy ivókúránk során sorra kóstolgatjuk a kevés vasat, de annál több szénsavat tartalmazó kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos jellegű Lázár, László, Boldizsár források vizét, feltűnik a kútházak egységes kivitelezése. A barna-fehér színezés is tájba illő. A fehér színt a borszéki borvizek által a Kerekszéken lerakott hatalmas mésztufa vagy travertin ásványtól kölcsönözte. A barna a borvizekből kicsapódó vas ásványt a limonitot idézi.
Ennek a hatalmas ásványvíz készletnek, amely a Borszéki-medence talapzatát képező kristályos, dolomitos mészkövek repedésiből, üregeiből tör a felszínre, nagyüzemi palackozását az osztrák származású Zimmetshausen Antal álmodta meg és vitelezte is ki 1806-tól kezdődően. Aki Alsóborszékon a borvíz palackozásához elengedhetetlen üveget is helyben állította elő. A tüzelőanyag a fa, a szén és a nyersanyag, a kvarc vagy népiesen a békasó ott volt az erdőkben, a kőzetekben, a kristályos palákban.
Zimmetshausen Antal sírja
Fotó: Jánosi Csaba
Az Osztrák-Magyar Monarchia nyugati részeiből jöttek az üvegfúvásban jártas mesteremberek, a szomszédból a favágók. Zimmetshausen Antal sírja a régi temetőben látható. Gondozott sírját az elmúlást jelképező barna levelek és az utókor tiszteletét idéző piros-fehér-zöld szalag borítja. Jövőben, 2018-ban emlékezünk arra, hogy Borszékért Bécset otthagyó Zimmetshausen Antal 180 éve halott.
Az egyre erősödő szél megálljt parancsol. Visszafordulunk. A Főkút és az Erzsébet-forrás mellett elhaladva feltűnik a borszéki Borvízmúzeum épülete, amely az egykori, 19. századi palackozó homlokzatát idézi. Kiállító felületein az ásványvizek királyaként emlegetett borszéki borvíz gazdag tárgyi emlékei láthatók.
Az új kezelőközpont
Fotó: Jánosi Csaba
Nyugatabbra a Hármas ligetben feltűnik az Ó-Sáros fürdő újraálmodott épülete. A hagyományos borszéki fürdőépítészet elemeit viselő épület újra fürdővárossá varázsolta a települést. Mert a rendszerváltást követő időszakban fürdő nélküli fürdővárosként vált ismerté, ami maga után vonta a vendégek csökkenését is. A Székelyföldi Fürdőépítő Kaláka révén 2009-ben a Kerekszék travertin padjain megépült a Tündérkert-feredő hagyományos népi fürdője. Ezt követte a megújult tetővilágítású Ó-Sáros-fürdő, amelyben két kerek kicsempézett medencében 16-20, illetve 30-34 Celsius-fokos hőmérsékletű borvízben vontathatjuk „beteg testrészeinket”.
A Hétvezér sétány
Fotó: Jánosi Csaba
Nem messze, egykor törpenyíréről nevezetes ligetben mintha Attila palotája épült volna újjá. A szürkésfekete palával fedett új kezelőközpont jurtaszerű épületegyüttese befejezés előtt áll. Mik József polgármester reméli, hogy a közel kilenc éve tartó építkezés jövőre befejeződik, és újra beindul a kezelés a fürdővárosban.
Mikor van építő, akkor nincs pénz. Amikor van pénz, akkor csődbe megy az építő. A román politikai közeg politizálni tud, de építeni nem. A fejlesztés igencsak gyenge pontja.
Még sok látnivaló volna Borszékon, de igyekeznünk kell, mert jövőben Sepsiszentgyörgyön rendezzük a 20. Székelyföldi Geológus Találkozót. S ki tudja, a székely gyorssal leérünk-e addig Háromszékre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
szóljon hozzá!