
Egy kis harangot is öntettek, amíg elkészül a harangláb
Fotó: Rab Zoltán
Egy februári hajnalon lángba borult a héderfáji harangláb, amely a falu legmagasabb pontján, a templomtól száz méterre állt évszázadokon keresztül. A harangok is odavesztek. Óriási lelki és anyagi kár érte a református egyházközséget. A Székelyhon napilap hétfői Hit-vallás kiadványában Nagy Csaba református lelkipásztorral idézik fel a régmúltat és napjaink történéseit.
2020. november 23., 14:032020. november 23., 14:03
Héderfájának, a Kis-Küküllő völgyében Marosvásárhelytől 30, Dicsőszentmártontól 18 kilométerre fekvő településnek a neve először 1331-ben jelenik meg írott dokumentumban. Az 1332–34-es pápai jegyzékben már önálló egyháza és plébániája is volt a falunak. A reformátusok 1565-ben szakadtak ki az evangélikus szász dékánátus kötelékéből, s kezdték meg önálló életüket.
Egy 1736-os vizitációs jegyzőkönyvben említik a korábbi templomot, javítását sürgetik. Az egyházközség egy új templom építéséről döntött, amelyet 1758-ra fel is építettek. A templom közelében mintegy két és fél hektárnyi területen temetőt nyitottak, illetve
– mutatott rá Nagy Csaba lelkész.
A héderfájiak már várják a napot, amikor megszólalnak a harangok
Fotó: Rab Zoltán
Idén egy februári hajnalon három órakor riasztották a tűzoltóságot, mert lángba borult a harangláb.
Az anyagi kárt mintegy 50 ezer euróra becsülték. A magyar állam azonnal felkarolta az ügyet, és 4 millió forint adománnyal segítette a harangok újraöntését. Székelyudvarhelyen meg is öntötték azokat, sőt melléjük egy kisebbet is, amelyet most használnak, amíg sikerül a haranglábat is felépíteni.
Minderről bővebben a Hit-vallás november 23-ai lapszámában olvashatnak.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!